20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Székely András Bertalan: Magyar–szlovén kapcsolatok a rendszerváltozás óta, különös tekintettel a nemzetiségekre
20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor Ivek az esetek többségében civil kulturális jellegűek, és a többfelé élő nemzetrészek egvüvé tartozását is reprezentálják. A hazai szlovénség ilven módon részesül anvant elv-oktatási szlovén szaktanácsadói és óvodapedagógusi segítségben. A néptánccsoportjaik, asszonvkórusaik, kamarakórusaik és több színjátszó csoportjuk mentor, rendező folyamatos biztosítását kapja a Muravidékről. A néptánccsoportokhoz harmonikásokat is küldenek. Tűzoltó egyesületek és faluvédő mozgalmak is együttműködnek települési szinten. Az ausztriai, olaszországi és horvátországi szlovén szervezetekkel 2004 óta a Magyarországi Szlovének Szövetsége létrehozta a Szlovén Kisebbségi Koordinációt. A muravidéki magyarság művelődési egyesületei közül többen már 2 évtizede állnak kapcsolatban az anvaországiakkal, szám szerint 21 ilyenről tudunk. Emellett a csallóközi Pozsonyeperjes, Nagymegver, Vasárut, Bős és Hodos is rendelkezik muravidéki magvar civil kapcsolattal. A kultúregvesületeket összefogó lendvai Magvar Nemzetiségi Művelődési Intézet a budapesti Balassi Intézet, Égtájak Iroda, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint Anvanvelvi Konferencia mellett a zentai Vajdasági Magvar Művelődési Intézettel, a kolozsvári EMKE-vel, a beregszászi és dunaszerdahelvi Művelődési Intézettel, valamint a pélmonostori Népfőiskolával épített ki Kárpát-medencei szintű együttműködést. Két olyan magvarországi civil szervezetről szeretnék érintőlegesen szólni még, amelynek a tevékenvségében hangsúlvos szerepet játszik a magyar—szlovén hídépítés, valamint a határ két oldalán élő kisebbségek problematikája. Az egvik az 1990-es években létrejött Muravidék Baráti Kör Kulturális Egvesület (MBKKE), a másik pedig a 2000 után alakult Magyar—Szlovén Baráti Társaság. Pilisvörösvári székhellyel 1997-ben jegyezték be az előbbit. Alapszabálya szerint az MBKKE a határon túli magyar közösségek - főként a muravidéki magvarok—, valamint a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával kapcsolatos tevékenységet végez: művészeti kiállítások, alkotótáborok, irodalmi estek, könyvbemutatók, beszélgetések, tudományos konferenciák szervezését, a nemzetiségi oktatással kapcsolatos tudományos kutatómunkát, könyv- és folyóirat-kiadást. Tanácskozásainak, kiadói tevékenységének a tematikája, a rendezvényei nagy gyakorisággal felölelik nem csupán a közép-európai kisebbségi kérdést általában, hanem nagy gyakorisággal a szlovéniai magyarság és a magyarországi, sőt az ausztriai szlovénség társadalmi és kulturális sorskérdéseit, egyben a térségben született művészeti alkotások közzétételéért is sokat tesz.12 A Magyar—Szlovén Baráti Társaságot 2003-ban jegyezte be a bíróság, először budapesti, utóbb szentgotthárdi székhellyel. Célkitűzései szerint a szlovén kultúrát kívánja hazánkban népszerűsíteni, barátokat szerezni Szlovéniának és a szlovénségnek, egymás értékeit kölcsönösen megismertetni mindkét országban. KezA Muravidék Baráti Kör Kulturális Egvesület programjai, 1998—2000. Szerk. Ruda Gábor. Pilisvörösvár, 2009. 84 p. 31
