20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Székely András Bertalan: Magyar–szlovén kapcsolatok a rendszerváltozás óta, különös tekintettel a nemzetiségekre
20 éves a szlovén-magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor A MAGYAR-SZLOVÉN KÉTOLDALÚ, ÁLLAMKÖZI POLITIKAI KAPCSC)LATC)K FEJLŐDÉSE A Magyar Köztársaság — az önálló Szlovénia kikiáltását követően az elsők között — 1992. január 15-én elismerte a Szlovén Köztársaságot és egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Fél év múlva egvmás fővárosaiban megnvílottak a nagykövetségeink (Szlovénia baráti gesztusként az alsólendvai bíróság addigi tanácselnökét, dr. Hajós Ferencet nevezte ki első magyarországi nagykövetévé), 1998-ban pedig a szentgotthárdi szlovén főkonzulátus. Még 1992-ben barátsági és együttműködési szerződést (alapszerződést) írt alá a két ország. A dokumentum többek között leszögezi, hogy a Szlovén Köztársaságban élő magt ar és a Magt ar Köztársaságban élő szlovén nemzetiség „tagjainak joguk, van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival szabadon kifejezésre juttassák, megőrizzék és továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anélkül, hogy őket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszerítené, joguk van ahhoz hogy anyanyelvűket a magánéletben és a nyilvánosság előtt szabadon használják., anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek és azokhoz szabadon hozzáférjenek, joguk van ahhoz hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan, mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény előtt teljes egyenlőségben gyakorolják. ’5 Szintén 1992-ben született meg a magyar—szlovén kisebbségvédelmi keretegyezmény, amely parlamenti jóváhagyás után 2 év múlva emelkedett jogerőre. A később más relációkkal megkötött, hasonló megállapodások számára is példaként szolgáló dokumentumban — amelynek kidolgozásában személyesen is volt szerencsém részt venni —, a két ország kötelezettséget vállal egymás kisebbségei számára az egyéni és közösségi külön jogok széles tárházának a biztosítására. E jogok a kultúra, a nyelv, a vallás, a teljes magvar és szlovén identitás megőrzésének az érdekében, főként az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás, a kiadói és tudományos kutatói tevékenység, valamint a gazdaság területére terjednek ki. A szerződő felek külön kormányközi kisebbségi vegyes bizottságot is létrehoztak, amely azóta is figyelemmel kíséri az egyezmény rendelkezéseinek a megvalósítását, és ajánlásokat fogalmaz meg a saját kormányaik számára. A bizottság magyar tagozatának a hazai szlovénség, a szlovénnak pedig a muravidéki magyarság küldöttei is a tagjai. A testület felváltva ülésezik egymás országaiban, általában a nemzetiségileg vegyesen lakott területen. 2009 novemberében immár a XI. ülését tartotta Lendván. Többek között szorgalmazták, hogy a magyarországi nemzetiségek - közöttük a szlovénség — országgyűlési képviselete oldódjék meg, Felsőszölnök és Kétvölgy között kezdődjék el a közút építése, a határ mindkét oldalán érvényesüljön jobban a gyakorlatban a kétnyelvű közigazgatás, illetve Magyarországon több személyi okmány készülhessen a kisebbségek nyelvén is. Uniós források igénybevételével tervezik a ma határral elválasztott települések összekö5 http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbség/print.php?action=cimek&lapid=5&cikk=m ... 23
