20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
KÖSZÖNTŐK - Pácsonyi Imre
20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor Pácsonyi Imre Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Táborozok! ,Mz ember kötődik. Tájakhoz, ősökhöz, anyanyelvijez, tárgyakhoz emlékekhez hagyományokhoz kötődés át meg átszövi érzelmi életünket, és meghatározza értelmi fejlődésünket is. Csakhog ag ember szabadulni is akar, gonosz es terhes emlékektől, elvásott és megkopott tárgyaktól, nyűgös hagyományoktól Elszakadni az ősök követelőző árnyaitól, menekülni unt tájak szűk börtönéből. Egyszerre érezzük a szülőföld vonzását és a távolságok nosztalgiáját. Ősök tusa kodnak bennünk, röghöz kötött paraszti ősök, nyájat önyő vándorősök, városvédőpolgárősök és várost dúló zsoldos, hajdú ősök. Pohos céhmesterősök, és jálco/ó mesterlegény- ősök. S amint a magatartás, a megtartás és elszakadás kettőssége átszövi az ember egész, lényét, úgy szövi át egy-eg családfold alatt búró, tekergő gyökérzetével agt a kicsiny és mégis tágas világot, amit a tájegységek nyelvén Közép-Kelet Európának nevezünk. Ha megpróbáljuk nyomon követni bármely e tájon élő család történetét, a gyökéiget minden szálát végigbogozva, látnánk, valamennyien belaktuk egt a Kőidet. Uj meg új tájakon, lejtőkön és kaptatókon át kanyarogna ag ősök nyomát kutató emlékezet, életformaváltások, nyelvváltások jelzőkövei között. Szeretnék egysper végigmenni egen ag, úton. Megkeresni ag ősöket, magyarokat és kunokat, palócokat és székelyeket, németeket és szfávokat, jobbágyokat és kézműveseket, csíki szabadokat, alföldi kurta nemeseket, érchegségi bányászokat és szepesi polgárokat. Győzteseket és megalázóitokat, kurucokat és labancokat, pandúrokat és szegénylegényeket. Agokat, akiknek immár se arcuk, se történetük, se emlékezetük nincsen, a mindörökre elveszetteket, kiknek teste ott porlad szerte a Duna-medencében, kálvinista kopjafák, pápista sírkeresztek, haragot festett szláv fejfák alatt, elsüllyedt középkon temetőkben és kolerás tömegsírokban. A kunságban, Zala dombjai között, a Csíki havasok alján, a szepesi városokban, a Kis-Kárpátok lejtőjén Kérem, nézzék el nekem, hogy a szakmai bevezetők és gondolatébresztők után egy kicsit talán lírai hangot megütve, egy esszét, Száraz Gvörgv gyönyörű gondolatait idéztem. De szeretném ezzel köszönteni a mai tanácskozást, utalva arra, hogy igazán nagy értéke e pályázatnak, e pályázat mögött meghúzódó 20 éves hagyománynak a közös történelmi múlt, identitásunk gvökereinek feltérképezése, feltárása és a múlt továbbadása az újabb és újabb generációk számára. Hadd köszöntsem valamennviúket a Zala Megyei Közgyűlés, a Közgyűlés Hivatala nevében, és kívánjak nagyon tartalmas tanácskozást a mai napra, kívánjam, hogy értékes tapasztalatokkal legyenek gazdagabbak, legyünk gazdagabbak. 11
