20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Slavica Tovšak: Nemzetközi Levéltári Kutatótábor – Hogyan tovább?
20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor A tanulók a helyi közösség székhelyén megkapják az adatokat a település kisiparának jelenlegi helyzetéről Ezután térképre rajzolják a kisipari műhelyeket, majd felkeresik azokat. Megnézik és lefényképezik a műhelyt, megismerkednek tulajdonosával, kérdezősködnek az ott fellelhető iratokról és interjú segítségével megállapítják a műhely korát. A Nemzetközi Levéltári Kutatótábor által eddig összegyűjtött levéltári anyagok és az intézményekben őrzött iratok segítségével megismerik azokat a kisipari tevékenységeket, amelyek valamikor léteztek a településen, de bizonyos okok miatt már kihaltak. Az iparűzők családjainak tagjai elmondhatják családjuk, a múltban alkotó generációk történetét. Érdekesek lesznek azok a megállapítások és körülmények, amelyek a valamikor talán virágzó kisipari tevékenység megszűnéséhez vezettek. A szlovéniai és magyarországi települések közötti összehasonlítás lehetővé teszi a kisipari tevékenység bizonyos szintézisének kidolgozását, és felveti annak jövőbeni perspektívájáról való gondolkodás lehetőségét. Ennek során olyan egyéb kérdések is felmerülhetnek, mint például a környezeti problémák, a munkabiztonság, a kisiparosok adóterhei, a pénzügyi fegyelmezetlenség, a más gazdasági ágazatokat érintő konkurencia stb. Zárásképpen következhet a kisipari tevékenység - mint a helyi gazdaság szegmensének - elemzése, a fennmaradt levéltári anyagok vizsgálata, az egyes kisipari tevékenységek beilleszkedése a Kisiparosok Kamarájába stb. A diákok kiválaszthatnának egyúttal egv vagy két, a két területre ma is közösen jellemző kisipari ágat, mint például a fazekasság, és a zárórendezvén ven be lehetne mutatni a két ország kézműveseinek termékeit. A FIATAL KUTATÓK MEGISMERIK A TELEPÜLÉS EGYESÜLETEIT ÉS AZOK HAG'SX )MÁNYAIT Megítélésem szerint az egyesületi élet olyan kutatási témakör, amelynek feldolgozásához a fiatal kutatók különös örömmel látnak hozzá. A bevezető részben a diákok tájékozódnak az egyesületekre vonatkozó 1918-ig hatályos törvényekről, amelyek a két háború között mindkét mostani államban közösek voltak. Megismerik, milyen politikai légkörben jöttek létre az egyesületek és mi a helyzet az iratanyag fennmaradásával az egrik és a másik oldalon levő levéltárakban. A diákok feltárják a közös állam ellenére meglévő eltérő körülményeket, amelyek között alakultak az egyesületek, továbbá, hogy ezek az egyes időszakokban mennyire függtek a hatalmi struktúrától. A hatalom befolyása a törvények tartalmán valamint különböző felügyeleti szerveken keresztül valósult meg, továbbá az információadási kötelezettség segítségével őrködött a kormányzat az egyesületek és tevékenységük felet. A diákok megismerkednek az egyesületi iratok illetékes levéltárba történő folyamatos átadásával és átvételével is. Alaposan értékelik az egy esületek szerepét a két nemzet politikai, gazdasági 115
