20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)

ELŐADÁSOK - Slavica Tovšak: Nemzetközi Levéltári Kutatótábor – Hogyan tovább?

20 éves a szlovén—magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor

Speciális táblázaton illetve a adatlapon elérhető lenne a maradandó értéket képező anyagok listája:

— jogi személyekre vonatkozó alapító/megszűntető okiratok, szabályzati és szervezeti változások;

— besorolási és jelölési tervek, illetve szervezeti sémák;

— belső szabályzatok;

— ülés jegyzőkönyvek és szervek jogerős döntései;

— tulajdonjogot rendező határozatok, szerződések és bejegyzések;

— az egyén jogait és életét szabályozó döntések, határozatok, beszámolók stb. (kivéve a személyzeti anvagokat, amelyeket tartósan az átadó őriz);

— iktató- és mutatókönyv, jegvzékek, névsorok és egvéb nyilvántartó könyvek;

— anyakönyvek, kartotékok és regiszterek;

— éves számviteli, üzleti és szakmai beszámolók;

— éves, középtávú és hosszútávú tervek;

— tervdokumentációk;

— képanyag;

— bélyegzők, pecsétek és kísérő dokumentáció;

— az alkotó kulturális tevékenységét bizonyító dokumentáció.

Az iskola titkárnőjének segítségével a diákok összehasonlításként megállapíthatják a levéltári iratok őrzési idejét és a gyerekek számát az adott időszakokban. A diákok néhány interjút készíthetnek a nyolcadik vagy a kilencedik osztály tanulóival, és a tanulók, valamint a tanárok segítségével néhány (th an jelentős személyiséget találhatnak, akik egykor iskola diákjai voltak. Az így végzett kutatómunka nyomán a tanulókban a pozitív viszony alakul ki az írott kulturális örökség iránt, megismerik annak értékét és felkészülnek a források segítségével történő munkára. Kifejlődhet náluk az az elsődleges és másodlagos források kritikai értékelésének képessége. Egyúttal megtanulják a levéltári gyűjteményekben való adatkeresés módszereit és azok eredményeinek gyakorlatban való összekapcsolását. E munka során a diákok elsajátítják a szó igazi értelmében vett kommunikálást: aktívan meghallgatnak valakit, jegyzetelik az adatokat, válaszinformációkat tudnak adni, hasznos kérdéseket tudnak megfogalmazni, erősítik a megfigyelés pontosságát, képesek lesznek kiválasztani és összegezni a lényeges adatokat, és mindezeknek nagy hasznát veszik a kutatást lezáró megállapítások megfogalmazásánál. Mindenekelőtt pedig az a fontos, hogy megtanulják érzékelni, illetőleg „felállítani” a kutatómunkába bevont nemzedékek közötti hidat. Az ilyenfajta munka biztosan hatékonyan fejleszti a történelmi kutatás és az önálló kezdeményezés gyakorlatát, valamint a saját vélemény kialakításának képességét.

113