Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Muraszombatban, a tájegység központjában is, amelyet azonban - inkább személyes okokból kiindulva - nem igazán vonzó, unalmas „zsidófészek"-nek nevezett. A mai Muravidék síkvidéki területén lévő Belatincon rendezett utakról, otthonokról, templomokról és iskolákról ír, és megjegyzi, hogy az ottani termékeny föld miatt az emberek kevésbé szegények, és nem kényszerülnek a magyar földesurak távolabbi birtokain dolgozni. Apátistvánfalvára dél körül érkeztem. A dombocskán lévő házak sűrűn lakottak, de egynek a kéménye sem füstölt; azt gondolná az ember, hogy a háziasszonyok itt nem is főznek. Meggyőződhettem róla, hogy majdnem ez a helyzet. A háziasszonyok reggel főznek: reggelit, ebédet és vacsorát. Nyáron ugyanis csak az asszonyok és a gyerekek vannak otthon. A férfiak Magyarországon 38 dolgoznak, a nép szegény, a dombos anyaföld nem igazán bőkezű a lakóihoz. A férfiak Magyarországon mint mondják „mertikben" - dolgoznak. Saját „mera" szavukat 39 adták a magyaroknak, akik abból „mértéket" csináltak. Saját szavukat a szlovének elfelejtették; idegen szavakat használnak. És így van ez más szavakkal is; a különbség csak annyi, hogy az elmagyarosított szlovén szavak helyett igazi magyar szavak érkeznek a szlovén dombvidékre. [...] Dolincon az emberek nagyon értelmesek, mondhatnám akár, a legszebb faj. Különösen a férfiak sudár alakúak és szép arcúak, a lányok nem annyira. De hát köztudott és elismert, Értsd: Magyarország távolabbi vidékein. Mera - mértékegységet, feltehetően bizonyos búzamennyiséget jelentett. skem delu Prekmurja, pa nam v nasprotju z hribovitim Goričkim prikaže urejenost cest, domov, cerkve in šole, rodovitnost zemlje, ki ljudi ne pušča v revščini in jih ne pošilja na delo na polja ogrskih veleposestnikov. I Bilo je opoldne ko sem prispel v ŠtevaI novce. Hišice so na hribčku prav gosto I naseljene, ali iz nobene se ni »kadilo«, j tako da bi človek moral misliti, da gos\ podinje ne kuhajo. Skoro sem se uveril, j da je to res. Gospodinje kuhajo zjutraj., \ a to je zajutrek, obed in večerja. Poleti 1 so same ženske in mali otroci doma. I Možje delajo na Madžarskem 18 , narod \ je ubožen, a mati hribovita ni darežljiva j svojim stanovnikom. Možje mlatijo na \ Madžarskem za »mertik«, kakor pravijo. Svojo besedo »mera« i9 so dali Madžaru, kateri je it nje naredil »mertik«. Slovenci so svojo besedo pozabili; rabijo potujčenko. In tako se dogaja z drugimi besedami;razlika je samo ta, da namesto potujčenke prihajajo v slovenske hribe prave madžarke. [.. J Dolenjci so zelo inteligentno ljudstvo in rekel bi tudi najlepši rod. Zlasti | junaki so krasnega stasa in obraza, ne tako divojke. A znano je in priznano, da I so ravno protestantski fantje najlepši j V bolj oddaljenih krajih Madžarske. Merska enota, verjetno določena količina pšenice. 202
