Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

zéppontja egy 44 ezer lélekkel bíró járásbíróságnak, mely számból kétharmad szláv. Az Eszterházy uradalmaknak szintén itt van egyik fő helye. A városnak van két felekezeti elemi iskolája (római katolikus és izraelita) és egy polgári iskolája, mely iskolák itt, minthogy a vidék népe nagyon hátra van, fontos feladatot végeznek még a magyar nyelv terjesztésén kívül is. A városnak van virágzó takarékpénztára, a járásbírósággal telekkönyve, tűzoltó- és nőegyesülete, adóhivatala, postája és tele gráfhivatala. Lelkesülő' értelmisége kis számához képest mindenért eleget tesz. A lakás e kis városban, valamint Csáktornyán is, minthogy egyáltalában terjeszkedni nem akarnak, nagyon drága. Ennek az a következménye, hogy a háztulajdonosok az adó nagy részét áttolják a lakókra. Pedig az oly helyeken lehetséges, melyek gyors felvirágozásnak indulnak, forgalmi, kormányzati stb. középpontokká fejló'dnek, s a bennök újonnan épülő házak a szaporodó népesség [gel] és fokozott szükséggel arányban nincsenek. Másként van hanyatló városokban, mondja Kautz.

22 Ilyen pedig Alsólendva is, mert noha a fennebb eló'számlált folyók vidékének Lendva csakugyan középpontja, mostanában nem halad. A sors mostohább iránta, mint a természet. Míg az Alpokban a Semmeringen át Triest felé nem volt vasút vezetve, sem Sopronból Kanizsa felé, a Bécsből Triestnek irányzott forgalomból Lendvának több jutott, mert egyik átkelőpontja volt. De többé nem Kautz Gyula (1829-1909) nemzetgazdasági író. cev in je središče okrajnega sodišča s 44 \ tisoč dušami, od katerih sta dve tretjini I slovanski. Tudi gospostvo Eszterházy ima tukaj enega svojih glavnih postojank. Mesto ima dve cerkveni osnovni \ šoli (rimskokatoliško in judovsko) in eno j meščansko, ki pa glede na to, da je prebivalstvo pokrajine precej v zaostanku, \ opravlja pomembno nalogo poleg širjej nja madžarskega jezika. Mesto ima cvetočo hranilnico, i okrajno sodišče z zemljiško knjigo, gasilI sko in žensko društvo, davčni urad, poš\ to in telegrafski urad. Zanosna inteligenci ca kljub svojemu majhnemu številu zadovoljuje potrebe. Stanovanja so v tem j mestecu, kakor tudi v Cakovcu - glede j na to, da se ne namerava širiti - zelo j draga. Posledica tega je, da lastniki hiš potisnejo velik del davka na stanovalce. j Čeprav bi bilo to mogoče le v krajih, ki | hitro napredujejo, ki se razvijajo v prometna, vladna in druga središča in v kaI terih izgradnja novih hiš ni v sorazmerju j s povečevanjem števila prebivalstva in s čedalje večjimi potrebami. Drugačna je podoba v propadajočih mestih, piše Kautz.

22 In takšna je [ tudi Dolnja Lendava, kajti čeprav je j Lendava v resnici središče pokrajine z omenjenimi potoki, se dandanes ne razvija več. Usoda je veliko bolj mačehovska do nje kakor narava. Dokler v Alpah prek Semmeringa proti Trstu ni bilo speljane železnice, pa tudi iz Soprona proti Kanizsi ne, je Lendava imela iz prometa v smeri Dunaj-Trst več koristi, saj je bila ena izmed prehodov. Zdaj pa Gyula Kautz (1829-1909) pisec narodnogospodarskih del. 97