Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
24. 1883. ALSÓLENDVA AZ 1880AS ÉVEK ELEJÉN Szemelvény Szántó Károly írásából Az 1880-as évek elején Alsólendvára érkező' látogatót egy csendes vidéki kisváros képe fogadta. Bár külsó're lehet, hogy nem sokban különbözött a szomszédos falvaktól, uradalmi központként és az e vidéken lévő, néhány fontosabb útvonal találkozópontjaként már a korábbi évtizedekben is meghatározó szerepet játszott a környék életében. Központi funkcióit erősítette, hogy a szabadságharc leverését követő abszolutista korszakban, 1850-től 1861-ig járási székhely lett, 1854-től pedig adóhivatal is működött a városban. Az izraelita népiskolát ugyancsak ezen időszakban, 1850-ben állították fel. A római katolikus elemi iskolában már a 18. század végétől folyamatosan tanítottak. A kiegyezés után a polgári közigazgatás bevezetésével 1872-től Alsólendva újból járási székhelyként funkcionált, és az ekkor megalakult járásbíróságok egyikének is központjává vált. A polgári korban a szellemi és társasági élet szintén megélénkült. 1872-ben létrehozták a polgári fiúiskolát, 1873-ban takarékpénztár alakult, 1881-ben a posta távírdahivatallal bővült, s ekkorra már néhány egyesület is tevékenykedett a városban. Nagyobb ipari vállalkozások ez idő tájt még nem telepedtek itt meg, kisipara viszont fejlett volt, és a lendvai iparosok termékeit a közelebbi és távolabbi falvak lakói egyaránt keresték. A Lendva-hegyen jó bor termett, és számos külső birtokos is művelt itt szőlőt. Az eleven heti piacok, a vásárok, a szőlőhegyi élet mind nagy szerepet játszottak az itteni népek közötti kulturális kölcsönhatások közvetítésében. 1890-ben végre megérkezett 1883 \ DOLNJA LENDAVA I NA ZAČETKU 1880 i Izvleček iz zapisa Károlya Szántója V začetku 1880-ih let je obiskovalce Dolnje \ Lendave pozdravila podoba mirnega podeželskega mesteca. Čeprav se mesto na zunaj j morda res ni veliko razlikovalo od sosednjih j naselij, je kot središče gospostva in stičišče j nekaterih pomembnejših cest tega območja, j imelo odločilno vlogo v življenju okolice že v j preteklih desetletjih. Njegovo funkcijo osred| njega mesta je okrepilo dejstvo, da je v absolutističnem obdobju - po zatrtju boja za svobodo med leti 1850 in 1861 - postalo okrajno središče, od leta 1854 pa je v Lendavi deloval tudi davčni urad. V tem obdobju je bila, leta 1850, postavljena tudi judovska ljudska šola. V rimskokatoliški osnovni šoli je že od konca 18. stoletja potekal redni pouk. Po avstro-ogrski poravnavi je Dolnja Lendava z uvedbo civilne uprave leta 1872 ponovno postala okrajni sedež in tudi središče enega izmed okrajnih sodišč, ustanovljenih v tem obdobju. V času meščanstva je oživelo duhovno in družabno življenje. Leta 1872 je bila ustanovljena meščanska deška šola, leta 1881 pa so pošto razširili s telegrafskim uradom. V tistih časih je v mestu delovalo tudi že nekaj društev. Večjih industrijskih obratov ni bilo, bila pa je razvita obrt. Izdelki lendavskih obrtnikov so bili iskani tako med prebivalci bližnjih kakor tudi bolj oddaljenih krajev. V Lendavskih goricah so-pridelovali dobra vina in tudi številni j zunanji posestniki so imeli tukaj svoje vinograde. Živahna tedenska tržnica, sejmi in | vinogradniško življenje so igrali pomembno vlogo pri posredovanju kulturnih stikov med tukajšnjimi narodi. Leta 1890 je mesto j končno dobilo svojo zelo želeno železnico, ki 95
