Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Szimpozion „Mogersdorf' 1976 Kőszegen. A pannon térség iskola- és művelődésügye 1918ig különös tekintettel a felsőbb oktatásra. ... Szombathely, 1978. 43-85. p. (Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf; 8.) „Mogersdorf' 1976 Kőszegen. A pannon térség iskola- és művelődésügye 1918-ig különös tekintettel a felsőbb oktatásra. .. .Szombathely, 1978. 43-85. p. (Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf; 8.) 22. 1878. RÉSZLETEK A MURASZOMBATI CASINÓ EGYESÜLET ELSŐ ALAPSZABÁLYÁBÓL Egyesületi alapszabály Magyarországon a reformkor idején - nem kis mértékben gróf Széchenyi István hatására - indult el a kaszinó mozgalom. Ezek a társaskörök akkor több funkciót láttak el. Eredeti céljuk szerint a szabadidő' közös és értelmes eltöltését tűzték ki maguk elé. Ennek legfontosabb eszközét az olvasásban és annak megbeszélésében, közös értékelésében látták, ezért nevezték ó'ket olvasó egyleteknek is. Ennek megfeleló'en közösen fizettek elő sajtótermékekre, hoztak létre könyvtárat, előadásokat hallgattak, művészeti esteket rendeztek. Ehhez járultak még - a szabadidő eltöltéseként a különböző játéklehetőségek, melyek közül kiemelkedett a tekézés (biliárd) és a kártya. Ugyanakkor egy sajátos feladatot is terveztek betöltetni velük, mégpedig a különböző társadalmi rétegek sajátos találkozóhelyét, azoknak egymáshoz közelítését remélték tőlük, mintegy előszobájaként a polgári rendszernek, ahol a demokrácia alapelvei is megjelenhettek. Egy idő múlva több kaszinóban az eredeti célok háttérbe szorultak, és a művelődés helyét egyre inkább átvette a hazárdjáték űzése. Éppen ezért a 19. század vége felé pejoratív kifejezés is lett a „kaszinózás". A mozgalom reformkori fellendülését követően 1878 ODLOMKI IZ PRVEGA STATUTA DRUŠTVA CASINÓ MURSKA SOBOTA Statut društva Na Ogrskem se je ti. gibanje kazino, na katerega je imel precejšen vpliv grof István Széchenyi, začelo v času reformacije. Ti družabni krogi so imeli takrat več funkcij. Za prvotni cilj so si postavili skupno in razumno preživljanje prostega časa. Najpomembnejše sredstvo za dosego cilja so videli v branju, v pogovorih o prebranem in v skupnem ocenjevanju le-teh, zato so jih imenovali tudi bralni krožki. V skladu s tem so se skupno naročali na različne časnike, ustanavljali knjižnice, poslušali predavanja in prirejali umetniške večere. Sem so spadale tudi različne družabne igre, od katerih sta bili posebno priljubljeni kegljanje (biljard) in kartanje. Hkrati so na Ogrskem načrtovali tudi, da bi postali svojevrstni kraji za srečanja različnih slojev prebivalstva in za njihovo zbliževanje, neke vrste sprejemnice za sistem meščanstva, kjer so se lahko srečali tudi z osnovnimi načeli demokracije. Čez čas so bili prvotni cilji v nekaterih kazinih potisnjeni v ozadje in namesto izobraževanja so čedalje bolj stopale v ospredje hazardne igre. Zato je imel izraz »kazino« proti koncu 19. stoletja slabšalni pomen. Po razmahu tega gibanja v dobi reformacije, pa je cesarska oblast po zadušitvi revolucije in boja za svobodo (1849), zaradi svojih domnevnih poli87