Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
remtődtek meg, s fél évszázad leforgása alatt ez a szektor az ország modernizációjának egyik fő tényezőjévé vált. A korszakban általánosan jellemző 4-8 százalékos alacsony kamatlábak mellett a pénzintézetek az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a városi infrastruktúra fejlesztéséhez kedvező kamatozású hosszúlejáratú hiteleket tudtak nyújtani, s így a gazdasági fejlődés motorjaivá váltak. A modern pénzintézetek egyik alaptípusát képviselő takarékpénztárak Magyarországon az 1840-es évektől jelentek meg. Vas megyében az első Kőszegen, 1844-ben alakult. E pénzintézetek kez- j detben főként a kisemberek megtakarítá- ! sainak összegyűjtésével foglalkoztak. Hi- ! telellátó, önsegélyező és jóléti intézményként feladatuknak tekintették a szegények és rászorulók támogatását is. A kiegyezés után e népjóléti funkció háttérbe szorult, s a takarékpénztárak a kereskedelmi bankok üzletpolitikáját követő profitorientált pénzintézetekké váltak. Ez a folyamat a magyarországi pénzpiaci fejlődés sajátos, az európai gyakorlattól eltérő jelensége volt. A kiegyezést követő években országszerte sorra alakultak a takarékpénztárak. A Muraszombati Takarékpénztár Vas megyében az elsők között jött létre, közvetlenül az 1873. májusi bécsi, majd pesti tőzs- i deválság kirobbanása előtt. Ez a válság sok bank bukását idézte elő, de a vidéki takarékpénztárak többsége - így Muraszombati Takarékpénztár is - szerencsésen átvészelte a nehéz éveket. 1905-ben a megye területén 39 takarékpénztár műkő- j dött, s közülük a 10. legnagyobb betétállománnyal a Muraszombati Takarékpénztár I rendelkezett. 1. Az intézet „Muraszombati Taka- j rékpénztár" címet visel, s itt fog | székelni. izoblikovali sredi 19. stoletja. Po preteku pol stoletja je ta sektor postal eden najpomembnejših dejavnikov pri modernizaciji države. Ob nizki, 4 do 8 odstotni obrestni meri, kije bila na splošno značilna za to obdobje, so denarni zavodi ponujali ugodne dolgoročne kredite za razvoj industrije, kmetijstva, prometa in mestne infrastrukture in s tem postali gonilna sila gospodarskega razvoja. Hranilnice, ki so predstavljale enega temeljnih tipov modernega denarnega zavoda na Ogrskem, so bile ustanovljene leta 1840. V Železni fupaniji je bila prva ustanovljena leta 1844 v Kőszegu. Ti denarni zavodi so se v začetku ukvarjali predvsem z zbiranjem prihrankov ti. malih ljudi. Kot ustanova za kreditiranje, samopomoč in dobrodelnost, si je hranilnica postavila za poglavitno nalogo pomagati revnim in pomoči potrebnim. Po avstro-ogrski poravnavi so bile dobrodelne funkcije potisnjene v ozadje, hranilnice so sledile poslovni politiki poslovnih bank in se kot denarni zavodi orientirale na profit. Ta proces je bil specifični pojav pri razvoju ogrskega denarnega trga in se je razlikoval od evropske prakse. V letih po avstro-ogrski poravnavi so po vsej državi začeli ustanavljati hranilnice. Hranilnica v Murski Soboti je nastala med prvimi v Železni županiji, neposredno pred izbruhom borzne krize maja 1873 na Dunaju in kasneje v Budimpešti. Ta kriza je povzročila propad številnih bank, vendar je večina podeželskih hranilnic - tako tudi murskosoboška - srečno prebrodila težka leta. Leta 1905 je na območju županije delovalo 39 hranilnic. Hranilnica v Murski Soboti je bila glede obsega hranilnih vlog na 10. mestu. l . Zavod nosi naslov »Muraszombati Takarékpénztár« (Murskosoboška hranilnica) in bo tukaj imela svoj sedež[••J 81
