Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
b) A szók majd elváltoztatnak, mint pl. vucsitel helyett učitel, ino helyett in, né helyett ni, more helyett móra, nesisemo helyett nécemo, vesimo helyett učimo, zívisa helyett živeža, on helyett un, majd idegenekkel cseréltetnek fel, pl. szrakica helyett robača (horvát), popeva helyett poje (illír), prepelica helyett popelica, guis helyett beséda, jáce helyett jajé; majd szükség nélkül egészen értetlenek halmoztatnak, pl. izvira, v. réko, polend, boke, žeja, zajezimo, oj, kujejo, s számtalan mások majd minden lapon. c) A dekiinációban a datívuszok i végzetei mindenütt u-vá változtatnak, s ezáltal a szók tiszta pánszláv 17 hangot nyernek, pl. bőgi helyett bögu, nyerni helyett mu vagy njemu, csaszi helyett času. d) A verbumok idegen mód szerint hajtogattatnak, pl. bio helyett bil, delao helyett delal, stb. e) Értetlen mondatok és tételek, pl. sirota boléha ino hira, papiga, se naciči beséde peti stb. számtalanok. f) Az egész 57 lapra terjedő munka valódi horvát-illír, vagy délszláv olvasmány, úgyhogy ha a benne lévó' magyar-vendet tóle elválasztanánk, az egykét lapra könnyen lenyomathatnék, mit Pánszlávizmus: a közép- és kelet-európai szláv népek körében a 19. század első felétől kibontakozó politikai ideológia, mely a szláv népek egyesítését tűzte ki célul. A Habsburg és a Török Birodalom keretei között élő nyugati- és délszláv népek nemzeti ébredéséhez kapcsolódó eszmekör hangsúlyozta a szláv népek egymásrautaltságát, emellett a nyelvrokonságon alapuló kulturális kapcsolatok erősítését, valamint az önálló nemzeti lét megteremtésére irányuló közös fellépést szorgalmazta. b) besede so spremenjene, kakor na primer: namesto vucsitel piše učitel, ino je zamenjan z in, namesto né piše ni, namesto j more je napisano mora, namesto nesisemo j piše nečemo, namesto vesimo je učimo, namesto zívisa je živeža, namesto un je on, in besede so zamenjane s tujimi besedami, npr.: namesto szrakica piše robača (hrvaško), namesto popeva je poje (Urško), namesto prepelica je popelica, namesto guis je beseda, namesto jáce je jaje; pa tudi po nepotrebnem so nakopičene skoraj nera\ zumljive besede, kakor na primer: izvira, v j réko, polend, boke, žeja, zajezimo, oj, kujejo j in številne druge skoraj na vsaki strani. c) v sklonih je končnica -i povsod spremenjena v -u, in s tem dobijo besede čisti panslovanski 17 zven, npr.: namesto bőgi je po novem bogu, namesto nyerni je mu ali njemu, namesto csaszi je času; d) glagoli se spregajo po tuje, na primer namesto bio je tukaj napisano bil, namesto delao je delal itd. e) Številni stavki in stavčne ^ve^e 50 nerazumljive, na primer: sirota boleha ino hira, papiga se naciči besede peti itd. f) Celotno delo, ki obsega 57 listov, je pravo hrvasko-ilirsko ali južnoslovansko branje, torej če bi iz njega izločili ogrsko-vendske besede, bi jih zlahka stisnili na nekaj strani, če pa bi hoteli Panslavizem: politična ideologija, ki se je v prvi polovici 19. stoletja začela razvijati v krogu srednje- in vzhodnoevropskih slovanskih narodov in si je za cilj zadala združitev slovanskih narodov. Idejni krog, povezan z narodnim preI bujenjem zahodno- in jufnoslovanskih narodov, ki so živeli v okvirih habsburškega in turškega imperija, je poudarjal soodvisnost slovanskih narodov, poleg tega pa krepitev kulturnih zvez na podlagi jezikovnega sorodstva ter pospeševal skupni nastop za vzpostavitev samostojne narodne biti. 79
