Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: VaML Tótsági jár. pet. ker. alszb. ir. Közig. ir. 744/1863. Irodalom: Feiszt György: Savanyú Jóska Vas megye törvényszéke előtt. In: Előadások Vas megye történetéről. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1990. 219-229. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 3.) 12 1864. augusztus 8. j VITA A BELATINCI URADALOMHOZ TARTOZÓ KÖZSÉGEK LEGELŐJÁRANDÓSÁGÁRÓL Fellebbezés a Hétszemélyes Táblához (részletek) 1848. március 18-án a magyar rendi or- ! szággyűlés kimondta az úrbéres szolgálta- 1 tások és a papi tized eltörlését. Az ezzel kapcsolatos törvények végrehajtása és a részletkérdések tisztázása azonban a bekövetkező hadi események miatt elmaradt. Az úrbérrendezés tényleges lebonyolítása a szabadságharc leverése után az önkényuralmi rendszer kormányszerveire hárult. Az 1853. március 2-án kibocsájtott úrbéri pátens elismerte a jobbágyfelszabadítás tényét, s a nyitott kérdések rendezésével, a feudális birtokviszonyok maradványainak felszámolásával, a tulajdonjog vitathatatlanná tételével fontos lépéseket tett a me- j zőgazdaság tőkés átalakítása érdekében. A volt jobbágyok és földesurak között felmerült vitás kérdések az úrbéri birtokrendezési perek folyamán dőltek el. Bár a zalai falvak többségében sikerült a két félnek egyezségre jutnia, a belatinci uradalom számos településén ez nem így történt. Az alább közölt forrásban megnevezett községek például hosszú és kemény küzdelmet folytattak jogaik érvényesítéséért. Az egyik fő vitapont a „gáj"-nak nevezett erdei legelők körül bontakozott ki. A szóban forgó tizen- j Vir: VaML Tótsági jár. pet. ker. alszb. ir. Közigir. 744/1863. Literatura: Feiszt György: Savanyú Jóska Vas megye törvényszéke előtt. In: Előadások Vas megye történetéről Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1990. 219-229. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 3.) 8. avgust 1864 SPOR O PAŠNIM V OKVIRU BELTINSKEGA GOSPOSTVA Pritožba na sedemčlansko prizivno sodišče (odlomki) 18. marca 1848 se je ogrska stanovska skupščina izrekla za odpravo tlake in cerkvene desetine. Do izvajanja zakonov in do razjasnitve zakonskih podrobnosti pa zaradi vojaških dogodkov ni prišlo. Dejansko izvedbo odprave tlačanstva so po zatrtju boja za svobodo morali prevzeti nase vladni organi absolutističnega režima. Vladarjev ukaz oziroma patent, ki ga je izdal 2. marca 1853, je priznal ukinitev tlačanstva, uredil odprta vprašanja, z odpravo ostankov fevdalnih posestniških odnosov in s sprejetjem nesporne lastninske pravice pa je naredil pomemben korak v smeri kapitalskega preoblikovanja kmetijstva. O spornih vprašanjih med podlozniki in veleposestniki se je odločalo v procesih pravd v zvezi Z urejanjem podloiniških posestev. Glede večine žalskih vasi sta se obe strani uspeli dogovoriti, medtem ko v primeru večjega števila vasi beltinskega gospostva ni bilo tako. Vasi, ki so poimenovane v navedenem viru, so na primer vodile dolg in trd boj za uveljavitev svojih pravic. Ena izmed velikih spornih točk je bila v zvezi z gozdnimi pašniki, imenovanimi »gaji«. 55