Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Forrás: ZMLZvm. Tisztisz. ir. 2132-2133/1863. Irodalom: Dombi - T. Mérey, 1992. 157- | 171. p.; T. Mérey, 1979. 265-306. p. 11 1863. november 27. BESZÁMOLÓ A TÓTSÁGI KERÜLETBEN ELURALKODOTT I ROSSZ KÖZBIZTONSÁGI j ÁLLAPOTOKRÓL | Czipott Rudolf pucinci evangélikus lelkész levele Keresztury Alajos szolgabírónak (részlet) j A kóborló, útonálló, fosztogató szegénylegények, a betyárok alakja a Rákóczi-sza- i badságharc után tűnt fel Magyarországon. Az 1848-1849-es szabadságharc idején sok betyár állt be honvédnek, s egyik híres vezérük, Rózsa Sándor, szabadcsapatot is szervezett bandájából. A szabadságharc bukása után bontakozott ki Magyarországon az igazi betyárvilág, miután a bujdosó honvédek és a császári seregből dezertált katonák felduzzasztottak a kóborló szegénylegények tömegét. A törvénnyel, az elnyomó hatalommal szembeszegülő betyárok a köznép szemében a szabad élet utáni vágy szimbólumaivá váltak. A néphagyomány - a valóságot megszépítve - a szegények pártfogóiként őrizte meg emléküket. Vas vármegyében a leghírhedtebb betyár Savanyú Jóska volt. Bár nem minden vidéken garázdálkodtak a szó klasszikus értelmében vett szervezett betyárbandák, a rossz közbiztonsági állapotok a korszakban országszerte jel- j lemzőek voltak. A kóborló, bujdosó egyének tömegével az osztrák hatóságokon kivül a vármegyéknek, valamint az életüket | és vagyonukat féltő birtokosoknak is meg- j Vir: ZML Zvm. Tisztisz. ir. 2132-2133/1865. Literatura: Dombi - T. Mérey, 1992. 157171. p.; T. Mérey, 1979. 265-306. p. 27. november 1863 POROČILO O SLABEM POLOŽAJU JAVNE VARNOSTI V SLOVENSKEM OKROŽJU Pismo evangeličanskega duhovnika Rudolfa Czipotta iz Puconcev pomočniku okrajnega glavarja Alajosu Kereszturyju (odlomek) Na Ogrskem je podoba klateških, pote-' puških in brezdomnih revnih mladeničev, rokovnjačev, nastala po ti. Rákóczijevi vstaji. V času osvobodilnega boja, med letoma 1848 in 1849, je veliko rokovnjačev stopilo v vojsko in sloviti poveljnik Sándor Rózsa je iz njihove tolpe organiziral enoto prostovoljcev. Po zatrtju boja za svobodo se je na Ogrskem razvilo pravo rokovnjaštvo, potem ko so skrivači in dezerterji iz cesarjeve vojske številčno močno povečali množico revnih mladeničev. Rokovnjači, ki so se uprli zakonu in zatiralski oblasti, so postali v očeh navadnih ljudi simbol hrepenenja po svobodnem življenju. Ljudsko izročilo - ob olepšavi resničnosti - se jih spominja kot zavetnikov revežev. V Železni županiji je bil najbolj razvpiti rokovnjač Jóska Savanyú. Čeprav organizirane rokovnjaške tolpe v pravem pomenu besede niso razsajale v vseh pokrajinah, so bile slabe varnostne razmere značilne za vso državo. Velike težave z množico klateških, skrivajočih se posameznikov, so poleg avstrijskih oblasti imele tudi županije in posestniki, ki so se bali za svoja Življenja in premoženje. Odločen namen po 52
