Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
désre. A feudális kötöttségek felszámolása, a céhes korlátok fokozatos visszaszorítása, a rendelkezésre álló szabad munkaerő, a tőkeáramlás biztosítása jelentékenyen előmozdította az iparosodás megindulását. Bár a magyar ipar a Lajtán túlihoz viszonyítva eléggé alacsony szinten volt, s szerkezetét tekintve ekkor még a kisipar túlsúlya jellemezte, egyes iparágak figyelemre méltó eredményeket tudtak felmutatni. Ezek közé tartozott az élelmiszeriparon belül a malomipar. A Zala megyét is felölelő dél-dunántúli régió ipara ekkor még jórészt kézműves fokon állt, de az agrártermékek feldolgozása itt is egyre nagyobb szerepet kapott. A vizekben gazdag megyében csaknem minden falu határában találunk patakok, folyók partján működő vízimalmokat, s számos helyen szárazmalmokat is. Ezek a malmok természetesen nem sorolhatók az őrlést nagyüzemi keretek között folytató, a lisztet sok esetben exportra előállító malmok közé. A kis vízi- és szárazmalmok mindenekelőtt a vonzáskörzetükben élő lakosság őrlési igényeit elégítették ki. S mivel a megye lakosságának zöme mezőgazdaságból élt, és gabonáját maga termelte, kenyerét maga sütötte, tevékenységük a szűkebbtágabb környezetükben gazdálkodók számára nélkülözhetetlenné vált. fevdalnih omejitev, postopna odprava cehovskih ovir, zadostna delovna sila in zagotovitev pretoka kapitala, so močno pospešili Začetek industrializacije. Čeprav je bila industrija Ogrske, v primerjavi z industrijo onstran reke Leithe (madžarsko: Lajta), na precej nizki ravni, glede strukture so namreč še prevladovale značilnosti obrti, so določene panoge že dosegale pomembne rezultate. Mednje je spadalo mlinarstvo kot sestavni del prehrambene industrije. Industrija južnega Prekdonavja, ki je zajemala tudi Žalsko županijo, je bila takrat še večinoma na stopnji rokodelstva, vendar je obdelava kmetijskih pridelkov tudi tukaj dobivala čedalje večjo vlogo. V županiji, ki je bila bogata z vodami, so imeli skoraj v vsaki vasi vodni mlin, ki je obratoval na bregu potoka ali reke, v številnih krajih pa tudi običajne mline na kopnem. Teh mlinov seveda ni mogoče uvrstiti med velike mline, ki bi svojo dejavnost opravljali na veliko in bi mleli tudi za izvoz- Majhni vodni in drugi mlini so služili predvsem potrebam okoliškega prebivalstva. In ker je pretežna večina ljudi živela od kmetijstva, si je svoje žito sama pridelovala in svoj kruh sama pekla, je bila dejavnost mlinov zanje nepogrešljiva tako v ožjem kakor širšem območju. A KÖZSÉG NEVE, MELYBEN MALOM LÉTEZIK A MALOM MINŐSÉGE ÖSSZESEN HÁNY KŐRE ŐRÖLNEK MENNYIT KÉPES MEGÖRLENI 24 ÓRA ALATT AUSZTRIAI MÉRŐBEN ÉSZREVÉTEL A KÖZSÉG NEVE, MELYBEN MALOM LÉTEZIK N O 2 14 < < M -J -M N tO -0 X ÖSSZESEN HÁNY KŐRE ŐRÖLNEK MENNYIT KÉPES MEGÖRLENI 24 ÓRA ALATT AUSZTRIAI MÉRŐBEN ÉSZREVÉTEL Szécsiszentlászló 2 11 21 Hottica 8 1 64 Kőt 4 5 40 Kebele 2 2 8 Bagonya 1 1 4 50