Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
86. 1919. szeptember 2. A MURAVIDÉK KÖZIGAZGATÁSI BERENDEZÉSE Hivatalos szlovén jelentések 1919. augusztus 12-én a szlovén-drávai és a horvát-szávai hadosztály foglalta el a Muravidéket. Ezáltal a területet eltérő nemzetiségű katonaság szállta meg. A közigazgatás újraszervezése során éppen ezért merült fel a kérdés: a szlovén vagy horvát törvények alapján irányítsák-e a megszállt területet? A párizsi békekonferencia az „ellenséges országrész" megszállását a királyságra, nem pedig ennek alárendelt közigazgatási egységeire bízta. Az egységes közigazgatási rend biztosítása érdekében muravidéki küldöttség látogatott Belgrádba. Ezt követően a belgrádi belügyminisztérium 1919. szeptember 2-án táviratot intézett a szlovén tartományi kormány belügyminisztériumához. Ebben Svetozar Pribičevič miniszter válaszolta meg a megszállt Muravidék közigazgatási rendjére vonatkozó kérdéseket. Másnap dr. Janko Brejc, a szlovén tartományi kormány elnöke, illetve a tartományi kormány belügyminisztériuma juttatta el az illetékes szervekhez a szigorúan titkos belgrádi táviratot. A szlovén nyelvű táviratból és a kísérőlevelekből világosan kitűnik, hogy az ország új alkotmányos rendjének elfogadásáig a jugoszláv hadsereg által megszállt Muravidéket egy közigazgatási egységnek tekintették. A muravidéki polgári közigazgatást a katonai megszálló hatóságok által kinevezett polgári megbízottnak kellett vezetnie. Az utóbbi jogkörét a hadi igazgatósággal egyetértésben jelölték ki. A minisztérium követelése értelmében meg kellett akadályozni minden, a muravidéki területre vonatkozó viszályt, hiszen ez nem csak belső feszültségeket okozhatott 2. september 1919 UPRAVNA UREDITEV ; PREKMURJA Uradna slovenska poročila I Prekmurje je bilo, po odobritvi mirovne kon\ ference, 12. avgusta 1919 zasedeno s strani I slovenske dravske in hrvaške savske divizije (lendavsko območje), kar je povzročilo tudi I narodnostno neenotno zasedbeno območje \ Prekmurja. Slednje je nato v času novega \ urejanja uprave v Prekmurju privedlo do problema, po katerih zakonih (slovenskih ali hrvaških) bi se naj upravljalo to zasedbeno ozemlje, pri čemer se ni smelo pozabiti, da je mirovna konferenca dovolila zasedbo »neprij jateljskega državnega teritorija« kraljestvu in j ne njenim upravnim enotam. Da bi rešili | problem poenotenja uprave je prekmurska delegacija obiskala Beograd. Sledila je inter\ vencija ministrstva za notranje zadeve v j Beogradu, kije poslalo 2. septembra 1919 I brzojavko poverjeništvu za notranje zadeve \ pri deželni vladi za Slovenijo. V njej je mi\ nister Pribičevič podal odgovore na vprašanja, kako na novo urediti upravo v zasedenem Prekmurju. Dan kasneje je brzojavko ministra, pod oznako zelo tajno, posredoval pristojnim organom predsednik deželne vlaI de za Slovenijo dr. Brejc, kakor tudi predj sedništvo za notranje zadeve pri deželni vlaj di. h same brzojavke in posredovanih dopi\ sov - ki so bila napisana v slovenščini - je I bilo jasno razvidno, da mora v bodoče do j ustavne ureditve države tvoriti vso ozemlje | Prekmurja, ki je bilo zasedeno s strani ju| goslovanskega vojaštva, eno upravno enoto. | Civilno upravo v Prekmurju mora voditi civilni komisar, ki ga vpelje vojaška zasedbena j oblast. Slednjemu je bilo prav tako potrebno 1 dodeliti uradništvo sporazumno z vojaško S upravo. Ministrstvo je prav tako zahtevalo, j da je potrebno preprečiti vsak spor zaradi 305
