Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

84. 1919. augusztus MURAVIDÉK POLGÁRI MEGBÍZOTTJÁNAK FELHÍVÁSA Dr. Lanjšič hirdetménye A párizsi békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa, miután 1919. július 9-én határozott a mai Muravidék Jugoszláviához csatolásáról, az új határ nyomvonalát a Mura és a Rába folyók vízválasztója alapján állapította meg. A jugoszláv küldöttség 1919. augusztus l-jén kapott jóváhagyást a tájegység katonai megszállására, amire aztán 1919. augusztus 12-én került sor. A muravidéki szlovén és magyar lakosság békésen, esetenként ünnepélyesen fogadta az 1919. augusztus 12-én bevonuló jugoszláv hadsereget. A megszállást követően a szlovén, illetve jugoszláv hatóságok ideiglenes polgári megbízottat jelöltek ki dr. Srečko Lanjšič személyében, aki átvette az összes addigi magyar hivatalt, és megkezdte a vidék tartós „visszaszerzését". Hogy a lakosságot minél szélesebb körben tájékoztathassák az új hatóságok törekvéseiről, megalapították a Nemzeti Tanácsot, illetve az úgynevezett „muravidéki parlamentet". Az új polgári megbízott egyik első, szlovén nyelvű hirdetményében tájékoztatta a helyi lakosságot a Muravidék jugoszláv hadsereg általi megszállásáról és a hatalom átvételéről. eA mura vidékieknek! A jugoszláv kormány alulírott képviselője tudatom a muravidéki emberekkel: 1. Hogy a párizsi békekonferencia döntése értelmében a megszállott Muravidék Jugoszláviához tartozik. Ez mindig is jugoszláv föld, Szlovénia része volt, és az is marad. Ti nem magyarok, hanem jugoszlávok vagyok, a jugoszláv haavgust 1919 POZIV CIVILNEGA POVERJENIKA ZAPREKMURJE j Dr. Lanjšičev razglas Vrhovni svet mirovne konference v Parizu je 9. julija 1919, potem ko so odločili o priključitvi Prekmurja k Jugoslaviji, med drugim sprejel nove meje po razvodnici med Muro in Rabo. Jugoslovanska delegacija pa dobi dovoljenje da z vojsko zasede Prekmurj je L avgusta 1919, kar je nato izvedla 12. j avgusta 1919. Prekmursko prebivalstvo, tako sloven| sko kot madžarsko, je mimo, slovensko tudi I ponekod zelo slovesno, sprejelo jugoslovansko vojsko. Takoj po priključitvi je nova, slovenska oziroma jugoslovanska uprava, z začasnim civilnim komisarjem dr. Lanjšičem, prevzela vse dotedanje madžarske urade in pričela z dolgotrajnim »revindiciranjem« teh krajev. Za seznanitev širših plasti prebivalstva s težnjami nove uprave je bil ustanovljen Narodni sosvet ali t.i. »prekmurski parlament«. Eden prvih - v slovenskem jeziku zapisanih - aktov novega civil| nega komisarja je bil razglas, s katerim je | Prekmurcem naznanil zasedbo njihove | pokrajine s strani jugoslovanske vojske. I j Naznanje Prekmurcem! i Podpisani zastopnik jugoslovanske vlade I naznanim ljudem Prekmurcem: 1. da je zasedeni kraj Prekmurje del Jugoslavije poleg odločbe pariške mirovne konference. To je stalno - večno jugoslovanska zemlja, del Slovenije. Vi ste ne več Vogri, nego Jugoslovani, sinovje domovine Jugoslavije, po rodu Slovenci. Naša vlada ma moč, da to 301