Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

legnagyobb szörnyűségeket. Ahol csak megfordultak, ott raboltak, gyújtogat­tak és gyilkoltak. 53 Mindezért milliár­dos kártérítést kell fizetniük. A hábo­rús ország adóssága 37 milliárd. A bé­kekötést követően minden magyar családnak legalább 60 ezer államadós­ság törlesztését kell vállalnia. Mivel azonban a magyarok egyedül nem lesznek képesek ezt törleszteni, meg­próbálják megnyerni azokat a nemze­teket is, amelyeket eddig rabigában tartottak, hogy egyesüljenek Magyar­országgal. [...] A magyarok utolsó reménye mu­ravidéki szlovének, ti vagytok, hogy találjanak valakit, aki segít majd ne­kik kifizetni a háborús adósságot és kártérítést! Ezt az adósságokat verej­tékes munkával kell visszafizetni, és ti, akik sok évszázadon át szolgáltá­tok a magyarokat, most rabszolga­ként még évszázadokon át kellene gürcölnétek. [...] Ne higgyetek ezeknek a fizetett csalóknak, fogjatok össze, ahogy meg­tették ezt a magyarok által elnyomott más népek, és testvéreitekkel karöltve a független, demokratikus jugoszláv államban egyesüljetek. Higgyetek a magasztos és egyesült nemzet kormá­nyának, higgyetek Sándor trónörökö­sünk 54 szavának, miszerint az összes Ez egyértelműen szerb álláspont. Az első világháborúban Szerbia állt hadban az Osztrák-Magyar Monarchiával, mely ma­gában foglalta a mai Szlovénia területé­nek - és így lakosságának - legnagyobb részét is. Harcok kizárólag az akkor az el­lenséges Olaszországhoz tartozó szlovén területeken folytak. II., Karadjordjevic Sándor (1888-1934), Szerb-Horvát-Szlovén (jugoszláv) király. I prišli, so samo ropali, požigali in i morili 51 . Odškodnina za to vse bo štela miljarde. Bojni dug šteroga so doma napravili znaša tüdi 37 milijard. Vsaka jedina madžarska družina bo morala po sklenjenam miri prevzeti najmenje 60 jezer državnoga (orsačkoga) duga. Ar j pa Madžari sami toga ne bodo mogli plačati, so skušali vse tiste narode, štere \ so do sdaj tlačili kak robe, pridobiti za i to, da bi se združili z madžarskim »or­| szagom«. [...] Zadnje viipanje Madžarov, da do­| bijo nekoga, ki bi njim pomagao pla­čuvati bojne diige in odškodnino, ste Vi, Prekmurski Slovenci! Z delom žulavih rok se bodo plačiivali tej dugovje, pa Vi, ki ste dozdaj duga stoletja delali Madža­rom gospočino, bi naj kak robi šče sto­letja delali to gospočino naprej. [...] Ne verite tem plačanim zapeliv­com, nego se združite, kak so to včinoli vsi prle od Madžarov tlačeni narodi, s svojimi brati v neodvisnoj, demokratičko ravnanoj jugoslovanskoj državi. Verite vladi (kormangi) toga mogočnoga, zjedi­njenoga naroda verite reči našoga vla­dar a prestolonaslednika Aleksandra, 5 * da bo vsa zemlja raztálana in dana po­Gre za srbsko stališče. V prvi svetovni vojni se je Srbija vojskovala z Avstro-Ogrsko monarhi­jo, h kateri je spadala tudi večina prebivalstva in območja današnje Slovenije. Boji so potekali izključno na tistih slovenskih območjih, ki so pripadali takratni sovražni Italiji. 54 Aleksander Karadordevič R, (1888-1934), kralj Srbov, Hrvatov in Slovencev (jugoslovanski kralj) . 293

Next

/
Thumbnails
Contents