Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
legnagyobb szörnyűségeket. Ahol csak megfordultak, ott raboltak, gyújtogattak és gyilkoltak. 53 Mindezért milliárdos kártérítést kell fizetniük. A háborús ország adóssága 37 milliárd. A békekötést követően minden magyar családnak legalább 60 ezer államadósság törlesztését kell vállalnia. Mivel azonban a magyarok egyedül nem lesznek képesek ezt törleszteni, megpróbálják megnyerni azokat a nemzeteket is, amelyeket eddig rabigában tartottak, hogy egyesüljenek Magyarországgal. [...] A magyarok utolsó reménye muravidéki szlovének, ti vagytok, hogy találjanak valakit, aki segít majd nekik kifizetni a háborús adósságot és kártérítést! Ezt az adósságokat verejtékes munkával kell visszafizetni, és ti, akik sok évszázadon át szolgáltátok a magyarokat, most rabszolgaként még évszázadokon át kellene gürcölnétek. [...] Ne higgyetek ezeknek a fizetett csalóknak, fogjatok össze, ahogy megtették ezt a magyarok által elnyomott más népek, és testvéreitekkel karöltve a független, demokratikus jugoszláv államban egyesüljetek. Higgyetek a magasztos és egyesült nemzet kormányának, higgyetek Sándor trónörökösünk 54 szavának, miszerint az összes Ez egyértelműen szerb álláspont. Az első világháborúban Szerbia állt hadban az Osztrák-Magyar Monarchiával, mely magában foglalta a mai Szlovénia területének - és így lakosságának - legnagyobb részét is. Harcok kizárólag az akkor az ellenséges Olaszországhoz tartozó szlovén területeken folytak. II., Karadjordjevic Sándor (1888-1934), Szerb-Horvát-Szlovén (jugoszláv) király. I prišli, so samo ropali, požigali in i morili 51 . Odškodnina za to vse bo štela miljarde. Bojni dug šteroga so doma napravili znaša tüdi 37 milijard. Vsaka jedina madžarska družina bo morala po sklenjenam miri prevzeti najmenje 60 jezer državnoga (orsačkoga) duga. Ar j pa Madžari sami toga ne bodo mogli plačati, so skušali vse tiste narode, štere \ so do sdaj tlačili kak robe, pridobiti za i to, da bi se združili z madžarskim »or| szagom«. [...] Zadnje viipanje Madžarov, da do| bijo nekoga, ki bi njim pomagao plačuvati bojne diige in odškodnino, ste Vi, Prekmurski Slovenci! Z delom žulavih rok se bodo plačiivali tej dugovje, pa Vi, ki ste dozdaj duga stoletja delali Madžarom gospočino, bi naj kak robi šče stoletja delali to gospočino naprej. [...] Ne verite tem plačanim zapelivcom, nego se združite, kak so to včinoli vsi prle od Madžarov tlačeni narodi, s svojimi brati v neodvisnoj, demokratičko ravnanoj jugoslovanskoj državi. Verite vladi (kormangi) toga mogočnoga, zjedinjenoga naroda verite reči našoga vladar a prestolonaslednika Aleksandra, 5 * da bo vsa zemlja raztálana in dana poGre za srbsko stališče. V prvi svetovni vojni se je Srbija vojskovala z Avstro-Ogrsko monarhijo, h kateri je spadala tudi večina prebivalstva in območja današnje Slovenije. Boji so potekali izključno na tistih slovenskih območjih, ki so pripadali takratni sovražni Italiji. 54 Aleksander Karadordevič R, (1888-1934), kralj Srbov, Hrvatov in Slovencev (jugoslovanski kralj) . 293