Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

lecz Vilmos személyes ambícióinak és zavaros elképzeléseinek következménye volt. osebnih ambicij in zmedenih idej Vilmosa Tkálecza. ^m**> Miként hazánkban mindenütt, a megfertőzött fővárostól távol eső vidék, így a muraszombati járás is a bolsevízmusban csak passzíve vett részt. Az 1918. októberi forradalomnak még előszelét sem érezte a Vendvidéknek nevezett muraszombati járás dolgos népe. Még szociáldemokrata szervezet sem volt a majdnem túlnyomóan földműveléssel foglalkozó járásban, mindössze Dr. Ritser Samu muraszombati ügyvéd tett kísérletet a muraszombatban lakó iparosokat valamelyest pártkeretbe tömöríteni. [... ] Az októberi forradalom fő hatása abban mutatkozott, hogy a muraszombati járással szomszédos Zala megyei belatinci járás néhány községében fosztogatni kezdtek a bolsevik katonák, feldúlták és kirabolták gróf Zichy Ágost belatinci kastélyát, néhány ottani kereskedő raktárát, és Stridovárongyújtogattak. [...] December közepe táján a kormány felállította a Vendvidéki Kormánybiztosságot, s annak élére Dr. Obál Béla, volt eperjesi ág. Evangélikus teológiai helyettes tanárt nevezte ki, kinek helyetteseképp Sinkovich Elek szombathelyi járási főszolgabíró működött. [...] December 25-én reggel Jurisits horvát százados parancsnoksága alatt egy kilencven-százfőnyi jugoszláv csapat szállotta meg Muraszombatot; ezeket azonban kétnapi ott tartózkodása után a vendvidékiekből toborzott katonaság 1919. január 3-án kora reggeli órákban kiverte Muraszombatból. \... 1 Kakor povsod po naši domovini so se boljševizma v pokrajinah, oddaljenih od okužene prestolnice, udeležili le pasivno, in tako je bilo tudi v murskosoboškem okraju. Sapica oktobrske revolucije se leta 1918 še ni dotaknila marljivega ljudstva na območju murskosoboškega okraja, ki se imenuje Vendska krajina. V okraju, kjer se skoraj pretežno ukvarjajo s poljedelstvom, niti socialdemokratske organizacije nimajo, le murskosoboški odvetnik Dr. Samu Ritser je poskušal združiti obrtnike iz Murske Sobote v nekakšne strankarske okvire. f • • J Največji vpliv oktobrske revolucije se kaže v tem, da so boljševiški vojaki začeli pleniti v nekaterih občinah beltinskega okraja - v soseščini murskosoboškega okraja - v Žalski županiji; tako so opustošili in izropali beltinski dvorec grofa Agosta Zichyja, skladišča nekaterih trgovcev ter požigali po Strigovi. f...] Sredi decembra je vlada postavila Vladni komisariat za Vendsko krajino in na njegovo čelo imenovala Dr. Bélo Obala, bivšega evangeličanskega pomočnika profesorja teologije v Eperjesu, njegov namestnik pa je bil Elek Sinkovich, okrajni glavar v Szombathelyu. Dne 25. decembra zjutraj je devetdeset do sto glava jugoslovanska četa pod poveljstvom hrvaškega stotnika Jurišiča zasedla Mursko Soboto, ki pa jo je vojska, zbrana v Vendski krajini, po nekaj dneh, 3. januarja 1919., v zgodnjih jutranjih urah pregnala iz Murske Sobote. [...J 275