Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: ZML Zvm. alisp. ir. Közig, ir., 1915. Olasz-szlovén menekültek. Irodalom: Foki Ibolya: Olasz-szlovén menekültek Zala megyében 1915-ben. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1984-1985. Szerk. Degré Alajos, Halász Imre. Zalaegerszeg, 1985. 135-154. p. (Zalai Gyűjtemény; 21.); Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp., 2001. 385 p. Vir: ZML Zvm. alisp. ir. Közig- ir., 1915. Olasz-szlovén menekültek. Literatura: Foki Ibolya: Olasz-szlovén menekültek Zala megyében 1915-ben. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1984-1985. Szerk. Degré Alajos, Halász Imre. Zalaegerszeg, 1985. 135-154- p- (Zalai Gyűjtemény; 21.); Galántai József: Magyarország az első világháborúban. B/;., 2001. 385 p. 75, 1916. február 13. 13. februar 1916 „KENYERET A SEBESÜLTEKNEK!" - A VÖRÖSKERESZT FELHÍVÁSA A „Muraszombat és vidéke" című hetilap cikke (részlet) Az első világháború kitörésekor Magyarországon tapasztalható hazafias lelkesedést 1916-ra a céltalanság és bizonytalanság érzése váltotta fel. Az elhúzódó háború súlyos következményeit a frontvonalakon harcoló katonaság mellett a hátország civil lakossága is saját bőrén érezhette. Napról napra emelkedett a hadiözvegyek, hadiárvák, sebesültek és rokkantak száma, miközben romlottak az életkörülmények. A kormányzat a hadiipar szolgálatába állította a gyárak termelését, az állatállományt a hadsereg élelmezésére és a szállítmányozás lebonyolítására vették igénybe. A nagyszámú katonaság frontra vezénylése munkaerőhiányt idézett elő, az ipari és mezőgazdasági termelés visszaesett. Az élelmiszerellátási problémát kezelésére bevezették a jegyrendszert, a háború utolsó időszakában rekvirálásokra is sor került. Nőtt az infláció, a fedezet nélkül kibocsátott pénz elértéktelenedett. Ezzel párhuzamosan a hadifoglyok növekvő tömegét kellett elszállásolni és élelmezni. »KRUHA ZA RANJENCE/« - POZIV RDEČEGA KRIŽA Članek iz tednika »Muraszombat és vidéke« (odlomek) Domoljubno navdušenje, ki se je izražalo v Murski Soboti ob izbruhu prve svetovne vojne, je leta 1916 zamenjal občutek brezciljnosti in negotovosti. Hude posledice leta trajajoče vojne so poleg vojakov, ki so se bojevali na frontah, na svoji koži občutili tudi civilni prebivalci v zaledju države. Iz dneva v dan se je povečevalo število vojaških vdov, vojnih sirot, ranjencev in invalidov, in življenjske razmere so bile čedalje slabše. Vlada je proizvodnjo v tovarnah prepustila vojaški industriji, živino pa jemala za prehrano vojakov in za potrebe transporta. Ker so številni ljudje morali oditi na fronto, je primanjkovalo delovne sile, zato sta nazadovali kmetijstvo in industrijska proizvodnja. Za reševanje problema prehrane so uvedli sistem bonov, v zadnjem obdobju vojne je prišlo tudi do rekvizicije. Povečala se je inflacija, denar, izdan brez kritja, je bil brez vrednosti. Obenem je bilo treba oskrbeti in prehraniti čedalje večjo množico vojnih ujetnikov. 271