Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

69. 1911. március 25. FELHÍVÁS A MURAVIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MEGALAPÍTÁSÁRA Az aláírók által közzétett kétnyelvű alapítási tervezet (részlet) Magyarországon még a 19. század második felében sem alakult ki az országosan egy­séges pénz- és tőkepiac, hanem elkülönült lokális hitelpiacok léteztek, ezért a vidék hitelellátásában és a gazdaság fejlesztésé­ben a helyi pénzintézeteknek (takarék­pénztáraknak, hitelszövetkezeteknek és bankoknak) az ország minden táján, így a Muravidéken is meghatározó szerep ju­tott. A vidéki pénzintézetek részvényesei­nek sorában az arisztokraták mellett sok iparos, kereskedő, és középbirtokos pa­raszt is megtalálható volt. A Muraszombati járásban - a vi­szonylagos gazdasági elmaradottság elle­nére - fejlett pénzintézeti hálózat alakult ki. A pénzügyi élet központja Muraszom­bat és Felsőlendva volt. E vidéken első­ként a Muraszombati Takarékpénztár Rt. alakult meg (1873), melyet a Délvas­megyei Takarékpénztár (1884) létreho­zása követett. A pénzintézeti hálózat fej­lődése a századfordulótól kezdve kapott nagyobb lendületet, összefüggésben a Muravidék gazdasági fejlődésével és a vasút megjelenésével. Ekkor létesült a Muraszombati Mezőgazdasági Bank Rt. (1899), a Muraszombati Járási Hitelszö­vetkezet (1899), a Felsőlendvai Hitel­szövetkezet (1899), a Csendlaki Hitelszö­vetkezet (1911), a Felsőlendvai Takarék­pénztár (1912) és a Tótkeresztúri Taka­rékpénztár Rt. (1914). Ebben a második alapítási hullámban, illusztris személyisé­gek közreműködésével jött létre az alábbi | 25. marec 1911 POZIV ZA USTANOVITEV PREKMURSKE HRANILNICE, i DELNIŠKE DRUŽBE I Dvojezični ustanovitveni osnutek, ki I so ga objavili podpisniki (odlomek) | Na Ogrskem niti v drugi polovici 19. sto­| letja še ni bil vzpostavljen enotni državni de­\ nami in kapitalski trg, ampak so delovali j ločeni lokalni kreditni trgi. Zato so pri tovrstni oskrbi podeželja in gospodarstva imele odločilno vlogo lokalne denarne usta­nove (hranilnice, kreditne zadruge in ban­ke) . Tako je bilo na območju celotne drža­ve, torej tudi v Prekmurju. Med delničarji podeželskih denarnih zavodov je bilo poleg aristokratov tudi veliko obrtnikov, trgovcev in srednje premožnih kmetov. V murskosoboškem okraju je bila - kljub precejšnji gospodarski nerazvitosti ­j vzpostavljena gosta mreža denarnih zavo­\ dov. Center finančnega življenja sta bili J Murska Sobota in Gornja Lendava. V tej pokrajini so leta 1873 najprej ustanovili j Murskosoboško hranilnico d.d. (»Mura­I szombati Takarékpénztár Rt.«), tej je leta 1884 sledila Hranilnica južne Železne župa­I nije (»Délvasmegyei Takarékpénztár«). [ Razvoj mreže finančnih zavodov je dobil j večji zagon na prelomu stoletja, z gospodar­ji skim razvojem Prekmurja in s prihodom že­j leznice. V tem obdobju je bila ustanovljena j Murskosoboška kmetijska banka d.d. (»Mu­j raszombati Mezőgazdasági Bank Rt.«) (J 899), Murskosoboška okrajna kreditna zadruga (»Muraszombati Járási Hitelszövet­kezet«) (1899), Kreditna zadruga Gornja Lendava (»Felsőlendvai Hitelszövetkezet«) (1899), Kreditna zadruga Tišina (»Csend­I laki Hitelszövetkezet«) (1911), Hranilnica 248

Next

/
Thumbnails
Contents