Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: Benevolus: Zala György. = AH 1909. febr. 14., febr. 28. Irodalom: Borbás György: A millenium szob­rásza. Zala György, 1858-1937. Bp., 1999. 145 p.; Uő: Zala György, 1858-1937. Lendva, 1996. 115 p. (Lendvai füzetek; 15.) Vir: Benevolus: Zala György. — AH 1909. febr. 14., febr. 28. Literatura: Borbás György: A millenium szob­rásza. Zala György, 1858-1937. Bp., J999. 145 p.; Uő: Zala György, 1858-1937. lendva, 1996. 115p. (Lendvai füzetek; 15.) 67. 1909. április 6. 6. april 1909 MAGYAROSITASI TÖREKVÉS A MURAVIDÉKEN Titán Iván murahalmosi tanító levele a főszolgabíróhoz A magyarországi népiskolák első liberális tantervét Eötvös József báró, vallás- és köz­oktatásügyi miniszter adta ki 1869. szep­tember 15-én a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi 38. törvénycikk alapján. E törvény az akkori Európa egyik leglibc­rálisabb oktatási jogszabálya volt, biztosí­totta valamennyi nemzetiség számára, hogy az összes tantárgyat anyanyelvükön tanít­sák az elemi népiskolákban. A törvény 58. paragrafusa kimondta, hogy „minden nö­vendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divato­zó nyelvek egyike". (E jogot megerősítette a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában alko­tott, 1868. évi 44- törvénycikk 17. paragra­fusa is, amikor arról rendelkezett, hogy „a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömeg­ben együtt élő polgárai az általuk lakott vi­dékek közelében anyanyelvükön képezhes­sék magukat".) Az Eötvös-féle közoktatási törvénynek ugyanakkor hiányossága volt, hogy az államigazgatás hivatalos nyelve, a magyar tanítását egyáltalán nem tette kötelezővé ezekben az iskolákban, noha a magyar államnak elemi érdeke volt, hogy idegen ajkú polgárai anyanyelvükön kívül megismerjék az államigazgatásban, illetve a PRIZADEVANJA ZA MADŽARIZACIJO V PREKMURJU Pismo učitelja Ivana Titana iz Kupšincev okrajnemu glavarju Prvi učni načrt za osnovne šole je dal uči­teljem minister Eötvös 15. 9. 1869, ki ni bil »hungarocentričen« . Obsegal je predmete, ki jih je določal paragraf 55 šolskega zakona 38 iz leta 1868 (38. törvény-czikk a népis­kolai közoktatás tárgyában): nauk o veri in morali, materinščina (govorne vaje in stvar­ni pouk, pisanje in branje, slovnica), ra­čunstvo in geometrija, zgodovinski predmeti (zemljepis, zgodovina, državljanske pravice in dolžnosti), naravoslovni predmeti (priro­dopis, prirodoslovje, praktične vaje v gospo­darstvu), telovadba, umetnostni predmeti (petje, risanje). Po Eötvösevi smrti se je sta­nje dokaj spremenilo; madžarski nacionali­zem se je stopnjeval. Madžarsko plemstvo je skupaj z meščani hotelo pomadžariti vso Ogrsko. Nasprotovali so, da bi oblast zago­tavljala slehernemu učencu pouk v mate­rinščini, kakor je to določal šolski zakon. Pomadžarjevanje v šolah je vspodbujal mi­nister za verska vprašanja in uk Trefort. Najprej je ukinil nemadžarske izdaje uči­teljskega lista Néptanítók Lapja, ki ga je leta 1868 ustanovil Eötvös in je izhajal v slovaš­kem, romunskem, srbskem, rusinskem in hrvaškem jeziku. Minister Trefort je leta 1877 izdal nov učni načrt, s katerim je pos­241

Next

/
Thumbnails
Contents