Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

ki. Ezen irányban kifejtett munkássá­gáért a földművelési miniszter úr és gróf Károlyi Sándor, a központi veze­tő' részéről elismerésben részesült. 1899. évben az akkori alispán úr megbízásából egy vármegyei tűzkár biz­tosító intézetnek szövetkezeti alapon álló szervezése tárgyában javaslatot, majd részletes alapszabályokat dolgo­zott ki, amely azonban az akkori viszo­nyok miatt érvényre emelhető nem volt. A járási tanító egyesület kebelé­ben Kondor tanító mindenkor szószó­lója volt a magyarság, a népművelődés s minden hasznos irányú közgazdasági törekvéseknek. Ertekezletek, hírlapok útján szolgálta kulturális feladatát, és 1893. évben a tanító testület kebelé­ben vetette fel a magyarosító szakosz­tály eszméjét, amely megvalósulván, alapul szolgált a „Vendvidéki Magya­rosító Közművelődési Egyesületinek, amely a mai napon a közélet számos ágazatában híven szolgálja a vend nép körében a hazafias magyarosító törek­véseket, amelyek horderejéről Méltó­ságod személyes tapasztalatokat sze­rezni szíves volt. Elénk részt vett a járási hatóság és az intelligenciának azon erős küz­delmeiben, amelyet a délszláv irányú „Szveti Mohor" római katolikus egye­sület a magyarellenes nyomdatermé­keknek egyesületi úton való terjeszté­se ellen a magyarság érdekében éveken keresztül, de sikeresen folytatott, és amelyről az iratok annak idején Rei­szig Ede főispán úr elé terjesztettek. Tagja a vármegyei népnevelési bizottságnak, a ferencfalvi tűzoltó egy­letnek pedig dísztagja. j centralnih vodij, gospoda kmetijskega ! ministra in grofa Sándorja Károlyija. Leta 1899 je po naročilu takratne­\ ga gospoda podžupana izdelal predlog glede organizacije županijske požarne \ zavarovalnice na zadružni osnovi, nato pa pripravil podrobne osnovne pravilni­ke, ki pa zaradi takratnih razmer niso mogli stopiti v veljavo. Učitelj Kondor je bil vselej glasnik okrajnega učiteljskega društva, madžar­stva, prosvete in vseh koristnih gospo­darskih prizadevanj. Svoje kulturne na­j loge je opravljal s pomočjo sestankov, i časopisov in je leta 1893 v okviru uči­\ teljskega zbora predlagal idejo o stro­\ kovnem oddelku za madžarizacijo, ki bi j bil s svojo uresničitvijo temelj «Prosvet­\ nega društva za madžarizacijo Vendske pokrajine« („Vendvidéki Magyarosító \ Közművelődési Egyesület"), in ki danda­| nes v Številnih panogah javnega življenja [ verno služi rodoljubnim prizadevanjem glede madžarizacije v krogu vendskega I ljudstva, o čigar moči se je Vaše blago­\ rodje lahko tudi osebno prepričalo. Leta in leta je v interesu madžar­\ stva živahno sodeloval pri ostrem boju \ okrajnih oblasti in inteligence zoper širi­j tev protiogrsko uperjenih tiskarskih pro­\ izvodov, ki jih je razširjala južnoslovan­I sko usmerjeno rimskokatoliško društvo | Sveti Mohor, kjer je bil uspešen in o če­j mer so bili dokumenti v tistem času tudi j predloženi velikemu županu gospodu i Edetu Reiszigu. Je član odbora za ljudsko vzgojo in j častni član gasilskega društva Ferenc­j falva. 214

Next

/
Thumbnails
Contents