Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
még a harangláb is alacsony, így aztán tényleg minden guggolni látszik. Muraszombat mezőváros viszonylag nagy, de rendetlen, mint minden zsidófészek. A házak nem szépek; száraz időben sok a por, esős időben nagy a sár. Itt semmi sincs, ami felkelthetné az utazó érdeklődését. A környék azonban szép, pontosabban szépek a Muraszombat közelében lévő várak. Rakicsán egy csodálatos és gazdag vár, rendezett kertekkel, parkkal [...]. Szép falu Belatinc is, és ami szép, az rendszerint érdekes [...]. Belatincon szép templom, és még szebb, új, egyemeletes iskola van. A templomba Ljubljanából hozták az orgonát [...]. A föld termékeny, az emberek nem szegények, nem sokat találkoznak a magyarokkal, nem kell nekik Magyarországra munkára járni. Az emberek leginkább a Mura másik oldalán élő szlovénekkel vannak kapcsolatban. Itt van a legtöbb Szent Mohor 4 ' tag is [...]. Forrás: Zapuščina Antona Trstenjaka. Slovenci na Ogrskem. (Narodopisna in Književna črtica). Rokopis. Narodna in univerzitetna Knjižnica v Ljubljani, sign. Ms 1449, mapa 1 (stari fond 193). Irodalom: Brumen, Borut: Anton Trstenjak Slovenci na Ogrskem. Emologija in domoznanstvo. In: Slovensko etnološko društvo. Ljubljana, 1989. 49-59. p.; Fujs, Metka: Prekmurje podoba prostora. = Podravina, 2006. br. 6. 4962. p.; Ložar-Podlogar, Helena: Anton Trstenjak o ljudskem življenju v Prekmurju. In: Traditiones. Zbornik Inštituta za slovensko narodopisje. Az osztrák tartományokban működő Szent Mohor Társulat szlovén nyelvű, katolikus egyházi műveket adott ki és csempészett be Magyarország szlovének lakta területeire 1914 előtt. j Sobota čepi. Trg Sobota je prilično velik, toda nesnažen, kakor je nesnažno | vsako židovsko gnezdo. Hiše niso nič lepe; prahu je obilo ob suhem, a blata obilo ob mokrem vremenu. Tu ni ničesar, kar bi moglo zanimati potnika. Ali okolica je lepa ali, da se jasneje izrazim lepe so graščine v soboški okolici. Rakičan je krasna in bogata graščina, ima lepe urejene vrte in parke [...] Lepa vas so Belatinci, a kar je lepo, to je navadno tudi zanimivo [.. ] V Belatincih imajo lepo cerkev in še lepšo novo jednonadstropno šolo. V cerkvi so velike orgle iz Ljubljane [...] Zemlja je rodovitna, ljudstvo ni revno, ne občuje mnogo z Madžari, to je ni mu treba ho1 dit delat na Madžarsko. Ljudje občujejo i največ s sosednjimi Slovenci preko Mu\ re. Družba Sv. Mohorja ima tu največ I udov 41 f .. J. j Vir: Zapuščina Antona Trstenjaka. Slovenci na j Ogrskem. (Narodopisna in Književna črtica). Rokopis. Narodna in univerzitetna Knjižnica v Ljubljani, sign. Ms J 449, mapa l (stari fond 193). Literatura: Brumen, Borut: Anton Trstenjak Slovenci na Ogrskem. Etnologija in domoznanstvo. In: Slovensko etnološko društvo. Ljubljana, 1989. j 49-59. p.; Fujs, Metka: Prekmurje - podoba prosj tora. = Podravina, 2006. br. 6. 49-62. p.; Ložar1 Podlogar, Helena: Anton Trstenjak o ljudskem Življenju v Prekmurju. In: Traditiones. Zbornik j Inštituta za slovensko narodopisje. 18. Ljubljana, Družba sv. Mohorja ki je delovala v avstrijskih deželah je izdajala slovenska cerkvena dela, ki jih je pred letom 1914 vtihotapljala na območja na Madžarskem, kjer so živeli Slovenci. 205
