Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

zött párta foglalja el. Vele együtt veszendőbe megy a pacsa is, a hetési nők fehér, kámzsaszerű fejborítója. Forrás: Bellosics, 1903. 273-279. p. Irodalom: Szentmihályi, 1977a. 72 p.; Szentmihályi, 1977b. 412-437. p. Vin Bellosics, 1903. 273-279. p. Literatura: Szentmihályi, 1977a. 72 p.\ Szentmihályi, 1977b. 412-437. p. 57. 1903. SZLOVÉNEK MAGYARORSZÁGON A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN Részletek Anton Trstenjak útleírásából Anton Trstenjak (1853-1917) publicista, író, színháztörténész és etnográfus szülőfalujából hozta magával a szlovén nemzeti újjászületés és a pánszlávizmus eszméjét. A 19. századot, különösen annak második felét, a nemzetiségi küzdelmek és a nacionalizmus jellemezték, és a szlovének - kiváltképp az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák tartományaiban élők - is küzdöttek jogaikért. Abban az időszakban kevésbé voltak öntudatosak a Magyarországon élő szlovének, ahol a nemzeti mozgalom még nem vette kezdetét. Miközben Trstenjak arra törekedett, hogy a szlovéneket a többi szláv nemzettel egyesítse, különleges érdeklődést tanúsított a magyarországi szlovének iránt. A mai Rába- és Muravidéken tett utazásai, valamint levelezései és az irodalom tanulmányozása során alaposan megismerte a vidéket. 1883 és 1903 között, 20 év alatt beutazta a térséget, és terjedelmes, szlovén nyelvű feljegyzéseit a „Szlovének Magyarországon" című kéziratban összesítette. Ebben átfogó képet adott a térségről. Bemutatta a tájat, a településeket, a lakosságot, szokásaikat és hagyományaikat, nemzeti és vallási össze1903 SLOVENCI NA MADŽARSKEM OB PRELOMU 19.-20. STOLETJA Odlomki iz potopisa Antona Trstenjaka Anton Trstenjak (1853-1917) publicist, pisatelj, gledališki zgodovinar, zbiratelj narodnega blaga in organizator je narodnoprebuditeljsko zavest in pripadnost vseslovanski ideji pridobil ie v svojem rodnem okolju in ji ostal ?vest vse do svoje smrti. Predvsem druga polovica 1

9. stoletja je bilo zaznamovano Z narodnostnimi boji in nacionalizmom, znotraj katerih so tudi Slovenci, predvsem tisti pod avstrijskim delom Avstro-Ogrske, iskali svoje pravice. Malo manj so se slednjih v tem obdobju zavedali takratni Slovenci, ki so živeli v ogrskem delu monarhije, saj se med njimi slovensko politično gibanje Še ni prebudilo. Trstenjak se v okviru zavzetega spodbujanja Slovencev k navezovanju stikov z ostalimi Slovani posebno zanima tudi za »ogrske Slovence«. S potovanji po območju današnjega Prekmurja in Porabja, dopisovanjem in študijem literature je to pokrajine dodobra spoznal. Ob koncu 19. stol, torej v času, ko je razslojevanje prekmurskega družbenega prostora dobivalo nacionalne dimenzije, je v razmaku dvajsetih let (1883-1903) prepotoval to območje, ter svoje obsežne zapise - v slovenskem jeziku združil v rokopisu »Slovenci na Ogrskem«. 200