Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

1. 1850. STATISZTIKAI KIMUTATÁS A LENDVA-VIDÉK LAKOSSÁGÁRÓL Az 1850. évi népszámlálás adatai A magyar forradalom és szabadságharc sorsa még nem dőlt el, amikor Bécsben már megfogalmazódtak a Habsburg Birodalom jövőbeni átalakítására vonatkozó elképzelések. A kremsieri birodalmi parlament feloszlatásával egyidejűleg kibocsájtott, 1849. március 4-i birodalmi alkotmány és az ezt követő rendelkezések célja a Monarchia politikai és közigazgatási átszervezése, egységes összbirodalmi kormányzat kialakítása volt. Magyarországot illetően a törekvések a birodalmi államszervezetbe való teljes beillesztésre irányultak. Mindezen célok érdekében áttekintést kellett nyerni a birodalom - és ezen belül Magyarország - általános népességi viszonyairól. Ezt szolgálta az 1850. évi népesség-összeírás elrendelése. A népszámlálás az egész Monarchia területére kiterjedt, s a katonai és polgári hatóságok közösen hajtották végre. Az eredményeket illetően már a kortársak is úgy látták, hogy a szervezési nehézségekből és a végrehajtással kapcsolatos egyéb bonyodalmakból kifolyólag a lakosság körülbelül 56 százalékát kihagyták az adatfelvételből. A lebonyolítást azzal kívánták megkönnyíteni, hogy kötelezővé tették a helységnévtáblák alkalmazását, a lakóépületek megszámozását, s a lakott pusztáknak a hozzájuk legközelebb eső községhez sorolását, így történt ez Zala megyében is, ahol 1849 után hat közigazgatási járást hoztak létre. Ezek egyikét az alsólendvai járás képezte, ahova a lendva-vidéki települések is tartoztak. | 1850 STATISTIČNI PRIKAZ I PREBIVALSTVA NA j OBMOČJU LENDAVE | Podatki popisa prebivalstva iz leta 1

850 Usoda madžarske revolucije in boja za svo\ bodo še ni bila odločena, ko so se na Duna\ ju že porodile zamisli o bodočem preoblikoj vanju Habsburške monarhije. Cilj cesarske j ustave, ki je bila izdana hkrati z razpustitvi\ jo cesarskega parlamenta v Kromerizu 4j marca 1849, in kasnejših ukrepov, je bila \ politična in upravna reorganizacija MonarÍ hije in vzpostavitev enotne vlade za celotno \ cesarstvo. Prizadevanja glede Ogrske so bila j usmerjena v njeno popolno zlitje v državno j organizacijo cesarstva. Za uresničitev teh j ciljev je bilo potrebno pridobiti pregled nad celotnim razmerjem prebivalstva v cesarstvu in znotraj njega na Ogrskem. Temu je bila namenjena odreditev popisa prebivalstva leta 1850. Popis prebivalstva je zajel ob\ močje celotne Monarhije, izvajale pa so ga j vojaške in civilne oblasti skupaj. Glede re\ zultatov so ž^ sodobniki ugotovili, da je za\ radi organizacijskih težav in drugih zapletov j v zvezi Z izvedbo popisa, izpadlo iz podatkov okrog 5-6 odstotkov prebivalstva. Izvedbo so si prizadevali olajšati tako, \ da so zahtevali obvezno uporabo krajevnih \ tabel, oštevilčenje stanovanjskih zgradb in j razvrstitev naseljenih pristav k vasem, ki so \ jim bile najbližje. Tako je bilo tudi v župaI niji Zala, kjer so po letu 1849 ustanovili šest ! upravnih okrajev. Eno izmed njih je predI stavljal okraj Dolnja Lendava, kamor so | spadala tudi naselja lendavskega območja. 17