Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Otthon nem viselnek pacsát, hanem a hajukat hátul egy piros, csúcsos fejkötőféle alkotmányba dugják, amit ők káplinak neveznek. Ennek a csúcsáról egy rőfnyi hosszú, fehér szalag függ le. E káplit akkor varrják fel nekik, mikor asszonnyá lesz az illető, s azután csak szombatonkint veszi le, hogy vasárnapra alaposabban megfésülködhessek. [...] A civilizáció terjedése e vidéken is erősen érezteti már hatását. Ez különösen az asszonyok ruházkodásán látszik meg legjobban, mert rövid néhány év óta rohamosan hagynak fel eddigi viseletükkel; pacsás asszony pedig nemsokára itt is látványosság számba fog menni. [... ] A leányok öltözete csak annyiban tér el az asszonyokétól, hogy pacsát nem viselnek, hanem simára fésült haja hátul egy csomóba van kötve, a kötésen alul befonva, végén pedig piros vagy más rikító színű szalaggal van megtoldva. Télen-nyáron födetlen fővel járnak, innen van aztán valószínűleg, hogy a legtöbbnek szösz forma haja van. A hármasmalomi, csentei és petesházi leányok a fül melletti hajcsomót „S" alakban hátracsavarva a simán hátrafésült hajfonat közé kötik, miáltal úgy tűnik fel, mintha a homlokuk koszorúzva volna. Forrás: Szenté, 1898. 67. p. Irodalom: Szentmihályi, 1977a. 72 p. Peče doma ne nosijo, pač pa potisnejo lase zadaj v nekakšno rdečo nagktv\ no kapico, ki jo imenujejo pocij. Z njeI govega vrha visi za vatel dolg beli trak. i Ta pocij prišijejo dekletu, ko postane žei na, in jo sname samo ob sobotah, da se ! za nedeljo lahko temeljito počeše. [.. j Vpliv širitve civilizacije se močno čuti tudi v teh pokrajinah. To se najbolj pozna pri oblačenju žensk, saj so le v nekaj kratkih letih hitro opustile svoja dotedanja oblačila; ženska s pečo pa bo kmalu tudi tukaj le še posebnost. [• • J i Oblačila deklet se od ženskih razlikujejo le toliko, da ne nosijo peče, ampak imajo svoje gladke, nazaj počesane lase zadaj spete v čop, pod čopom oz. prevezo ali pentljo, pa spletene, na koncu lase prepletejo še z rdečim ali drugim Živobarvnim trakom. Pozimi in poleti j hodijo razoglave, to je verjetno razlog, j da jih ima večina kodeljaste lase. Dekle| ta iz Trimlinov, Centibe in Petišovcev j imajo šop las zvit za ušesi v polžek v I obilici črke »S« in vpleten v gladko, nazaj počesano kito, zato je videti, kakor | bi na čelu nosila venec. i g8^ I Vir: Szenté, 1898. 67. p. j Literatura: Szentmihályi, 197/'a. 72 p. 164