Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

rözi az itteni zsidó kereskedők magas száma. Ezenkívül jól fejlett kisiparral is rendelke­zett. Iparosai a Lendva-vidéki falvak szá­mára is dolgoztak. A vásárokon nem csak az ő termékeik, hanem a közelebbi és távo­labbi tájak áruféleségei is gazdát cseréltek. A Lendva-vidék népessége mellett jöttek ide az úgynevezett Vendvidékről, Mura­közből, Göcsejből, a Dráva-vidékről is. Ez­által az itteni vásár a különféle nemzetisé­gek kapcsolatteremtésének fontos színtere lett, és a népi kultúra közvetítésében is meghatározó szerepet játszott. kafe veliko število judovskih trgovcev. Poleg tega je imela tudi dobro razvito obn. Njeni obrtniki so seveda delali tudi za vasi na ob­močju Lendave. Na sejmih si lastnikov niso zamenjevali samo izdelki obnnikov, ampak tudi proizvodi iz bližnjih in daljnih krajev. Poleg prebivalcev lendavskega območja so sem prihajali tudi ljudje iz Slovenske krajine, Medžimurja, Göcseja in Podravja. Torej je bil tukajšnji sejem pomembno prizorišče za navezovanja stikov različnih narodnosti, od­ločilno vlogo pa je imel tudi pri posredova­nju ljudske kulture. ^ffK-' A Göcsej tói délnyugatra, Alsólendva mellett tenyérnyi síkon [van] elszórva az a húsz és egynéhány község, mely ünnep- és vasárnapon annak a sugár to­ronynak kenetes, öreg hangú harang­jára, a Kata-harangra hallgat. Úgy el­ülnek a cikcakkos erdőcskék között, mint a harasztba rakott fogolyfészkek: mindegyikhez ellátni abból a kis száz­szemű, középkorbeli váracskából. [... ] Alsólendván van a papjuk, ott hall­gatják a szent igéket, oda járnak Si­mon-Judáskor, Szent Györgykor vá­sárra. [...] Kakasszókor aztán tolul befelé a vidékről szekereken, gyalog­szerrel a vásárló tömeg, mely színre tarkább bármely keleti szőnyegnél; három útján a magyar, a vend, a mu­raközi horvát. [...] Jönnek apró, gyenge lovaikon a göcseji bocskoro­sok, hozzák vásárra a dongákat, szőlő­karókat. A Mura felől a kótiak szekér­számra szállítják a murai halat. [... ] A templom eló'tt állanak a legte­kintélyesebb mesteremberek, a mézes­kalácsosok: szíveket árulnak. Mosolygó leányarcokra kisütött a szívük melege, midőn ráhagyja a legény a választást. Van ezerféle. Az egyik csillog-villog a belerakott tükördaraboktól, a másik Zahodno od pokrajine Göcsej pri Dolnji Lendavi, na ravnini, ki je velika komaj za ped, je posejanih dvajset in še nekaj vasi, ki ob nedeljah in praznikih prisluh­nejo milozvočnemu, globokemu glasu zvona v visokem zvoniku, Katarininemu zvonu. Vasice se stiskajo med cikcakas­timi gozdički kakor prepeličja gnezda v goščavi in iz majhnega srednjeveškega gradiča s stoterimi očmi lahko vidiš vsa­ko od njih. [.. J V Dolnji Lendavi imajo Župnika, ki oznanja božjo besedo, tja zahajajo na sejem ob dnevu Simona-Ju­de in ob svetem Juriju, f. . j Ko zapojejo petelini, se s podeželja pes in z vozovi Zgrinja množica sejmarjev, ki je bolj pi­sana od vzhodnjaške preproge; prihajajo iz treh smeri Madžari, Vendi in medži­murski Hrvati. [...] Iz Göcseja priha­jajo na svojih drobnih, šibkih konjičkih in prinašajo doge za sode in kole za vi­nograde. Prebivalci Kota, iz smeri Mu­re, vozijo polne vozove rib. [...] Pred cerkvijo stoje najuglednejši mojstri, lectarji, ki prodajajo srčke. Smeh­ljajoči se dekliških obrazi žarijo od sreče, ko jim fantje prepustijo izbiro. Na tisoče lectovih src! Eden se blešči od koščkov zrcal, drugi je poln cvetočih vrtnic. Mla­deniči ponujajo ledeno mrzlo medico. V 134

Next

/
Thumbnails
Contents