Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
dött. Az állam által kötelezővé tett segélypénztárak időszaka sem jött még el, ezért akkoriban az elemi csapások által sújtott területek lakói csak a hatóságok és civilek által rendezett gyűjtésekből származó könyöradományokra számíthattak túlélésük érdekében. Az állam, nagyobb elkülönített költségvetési keretek híján, minimális segélyekkel, az adók csökkentésével, elengedésével tudott enyhíteni a leginkább sínylődőkön. Ezt a segítséget kellett igénybe vennie a mai Muravidék területe több községének 1885-ben, amikor a jégeső elverte hat település termésének jelentős részét. A kormányzat gyorssegélyként 600 forintot utalt ki. Az összeg nagyságát jól jellemzi, hogy például Motovileč község (1857-ben 241 lakosa volt) károsultjai között 61 forint 96 krajcár összeget osztottak szét. Ehhez járult a járás és a megye vezetői által a lakosok számára kieszközölt adóelengedés. Méltóságos Szentmártoni Radó Kálmán császári királyi kamarás, vasmegyei főispán Úrnak Folyó október hó 7-én 319/85. szám alatt kelt leiratára tisztelettel jelentem, miszerint folyó évi augusztus hó 1-én dühöngött vihar és jégeső az adóelengedés céljából megejtett becslés szerint Kruplivnik, Alsószlavecsa, Motovileč, Rádóc községek tavaszi terményeit egészben, Felsőszlavecsa és Felsőlendva községek terményeit pedig 2/3 részben tette semmivé. Tekintettel arra, hogy ezen, különben is keresetforrás nélküli lakosság életfenntartása tekintetében leginkább a tavaszi terményekre van utalva, részükre ínségi államsegélynek kegyes szükségesnek tartván, a községek kérelmét bátorkodom Méltóságod magas párt1 dobje blagajn pomoči, ki jih je država predpisala kot obvezne, niso začele z delom. Zato so prebivalci območij, ki jih je prizadela naravna nesreča, za svoje preživetje lahko računali le na miloščino, ki so jo zbirale oblasti in civilisti. Ker država ni imela posebnih proračunskih sredstev, je težave najbolj prizadetih skušala omiliti z minimalno pomočjo ter z zmanjševanjem in odpisi davkov. Takšne pomoči so bili leta 1885 deležni j številni kraji na območju današnjega Prek| murja, ko je toča v šestih naseljih uničila velik del pridelka. Vlada je kot hitro pomoč nakazala 600 forintov. Kolikšna je bila višina zneska kaže primer, ko so npr. v kraju Motovilci (leta 1857 je vas imela 241 prebivalcev) oškodovancem razdelili 61 forintov 96 krajcarjev. Poleg tega so predstavniki okraja in županije uspeli doseči, da so prebi! valcem odpisali davke. j Vzvišenemu cesarsko-kraljevskemu koI momiku, nadžupanu Železne županije gospodu Kálmánu Szentmártoni Radóju Na Vaš cenjeni dopis številka 31 9/85 z dne 7. oktobra tega leta sporočam, da je Z namenom odpisa davka bila ocenjena škode, ki jo je povzročilo divjanje viharja in toča 1. avgusta tega leta, in sicer j spomladanski pridelek v krajih Krplivnik, Dolnji Slaveči, Motovilci, Radovci j je bil popolnoma uničen, v Gornjih Sla\ večih in Gornji Lendavi pa sta bili delno I uničeni 2/3 pridelka. Glede na to, da prebivalstvo, ki je tudi sicer brez virov dohodka, za svoje preživljanje najbolj I potrebuje spomladanski pridelek, so potrebj ni državne pomoči zoper lakoto, zato si j dovoljujem prošnjo teh vasi poslati Vaši milosti v zaščito - še posebej zato, ker j na moralno obnašanje teh vasi ne more 108
