Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

20. 1481. augusztus 6. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM VIRÁGKORA; MÁTYÁS KIRÁLY ADÓMENTESSÉGET AD A LENDVAI URADALOM FALVAINAK Részletek az oklevélből 1458. január 24-én a magyar nemesek királlyá választották Hunyadi János fiát, Mátyást. A fiatal uralkodó a főnemesség mellőzésével a köznemesi származású és családjához közel álló híveit emelte fontos pozíciókba. Uralkodása egészét a királyi hatalom megerősödése jellemezte. 1463 után befejezte a török elleni déli határvédelmi rendszer kiépítését. Megkoronázása után megváltoztatta a királyság kormányzati rendszerét, kibővítette a királyi tanácsot, és átalakította az udvar írásbeli munkáját végző szervét, a kancelláriát is, ahol a királyi tanács számára készítették elő a megtárgyalandó ügyeket. 1476-ban Mátyás feleségül vette Aragóniái Beatrix hercegnőt, de a házasság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert Beatrix gyermektelen volt. Mátyás örököseként kísérelte meg elfogadtatni házasságon kívüli kapcsolatából, egy osztrák polgárlánytól született fiát, Corvin Jánost. Beatrix kíséretében itáliai művészek és mesterek érkeztek Budára, ahol a király környezetében reneszánsz udvari kultúra bontakozott ki. Mátyás európai mércével is számottevő könyvtárat hozott létre, amely körülbelül 2500 kötetből állt; ezeket nevezzük Corvináknak. A becsvágyó uralkodó a német-római császári trónt is szerette volna megszerezni, ezért foglalta el Bécset. Mátyás kísérlete, a központosított rendi monarchia létrehozása, nem bizonyult tartósnak. Halálakor, 1490-ben már teljesen magára maradt, környezete zsarnoknak I 6. avgust 1481 OBDOBJE RAZCVETA SREDNJEVEŠKE OGRSKE DRŽAVE; KRALJ MATIJA KORVIN PODELI | DAVČNO OPROSTITEV VASEM LENDAVSKEGA GOSPOSTVA Odlomki iz listine | 24- januarja 1458 je ogrsko plemstvo za \ svojega kralja izvolilo Matijo, sina Jánosa Hunyadija. Mladi vladar je zaobšel aristok| racijo in na pomembne pozicije povzdignil svoje privržence iz vrst srednjega in nižjega plemstva, ki so bili bliže njegovi družini. Po letu 1463 je zaključil izgradnjo obrambnega sistema zoper Turke na južni meji. Potem, ko so ga okronali za kralja, je spremenil sistem vladavine, razširil kraljevski svet in preoblikoval organ, ki je opravljal pisna opravila na dvoru, tudi kanclerstvo, kjer so za kraljevski svet pripravljali zadeve za obravnavo. Leta 1476 se je Matija Korvin poročil j 5 princeso Beatrix Aragonsko, vendar zakon j ni uresničil njegovih želja, saj mu Beatrix ni l mogla roditi otrok. Matija Korvin si je prizadeval doseči, da bi za dediča sprejeli njegovega nezakonskega sina Jánosa Corvina, ki ga je imel z nekim avstrijskim meščanskim j dekletom. V spremstvu Beatrix so v Budim prišli italijanski umetniki in mojstri, in okrog kralja se je razmahnila renesančna dvorna kultura. Matija Korvin je ustanovil knjižnico, imenovano Corviniane, ki je tudi po evropskih merilih štela za pomembno, saj je imela blizu 2500 zvezkov. Častihlepni vladar si je želel prisvojiti tudi nemško-rimski cesarski prestol, zato je zasedel Dunaj. Korvinov poskus ustanoviti centralizirano monarhijo stanov, ni bil dolgega veka. Ob svoji smrti, leta 1490, je ostal popolnoma sam, okolica ga je imela za tirana, njegov nov stil vladanja je zbujal odpor. Večinoma so kritizirali njegovo zunanjo politiko, saj ni na79