Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
17. 1439. november 9. A MAGYAR SZENT KORONÁT VISSZAADJÁK ERZSÉBET KIRÁLYNÉNAK FELSŐLENDVAI SZÉCHY TAMÁS KIRÁLYNÉI KINCSTARTÓ JELENLÉTÉBEN A királyné oklevele A magyar királyi korona két részből áll. A felső a latin korona, négy arany keresztpánt apostolábrázolásokkal, tetejét Krisztus zománcképe díszíti, ezen van a ferdén álló kereszt. A pántok más aranyból készült abroncshoz illeszkednek, amelyeket görög nyelvű feliratok kísérnek; ez az alsó rész a görög korona. Az aranypántokat drágakövek és láncok díszítik. A történeti kutatások szerint ez a korona nem lehetett Szent Istváné; a két részt feltételezhetően valamikor a 13. században illeszthették össze. A középkorban korán kialakult az a felfogás, hogy csak az lehet Magyarország törvényes uralkodója, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek koronáz meg. A korona kalandos sorsában ez is szerepet játszott, és a megválasztott magyar királyok mindent megtettek a birtoklásáért. Erzsébet Zsigmond lánya volt, akit a király Habsburg Albert osztrák főherceghez adott feleségül. Fiúörökös híján Albertet választották magyar királlyá 1437ben, ő azonban 1439-ben meghalt. Erzsébet 1440-ben születendő fia, a későbbi V. László uralmának elismeréséhez komornájával ellopatta a koronát. A korona tőlük került III. Frigyes német császár bécsi udvarába, akitől 1463-ban Mátyás vásárolta vissza 80.000 aranyért. Az alábbi oklevél Magyarország akkori, jelenlévő főméltóságai között felsorolta felsőlendvai Széchy Tamást is. 9. november 1439 MADŽARSKO SVETO KRONO VRNEJO KRALJICI ELIZABETI V PRISOTNOSTI KRALJIČINEGA ZAKLADNIKA GORNJELENDAVSKEGA TAMÁSA SZECHYJA Kraljičina listina Ogrska kraljeva krona je sestavljena iz dveh delov. Gornji del je latinska krona iz štirih zlatih trakov z upodobljenimi apostoli, vrh krasi emajlirana podoba Kristusa, na njej pa poševno stoji križ- Trakovi se navezujejo na obroč, ki je narejen iz drugačnega zlata in na katerem so napisi v grškem jeziku; spodnji del krone je grški. Zlate trakove krasijo dragulji in verižice. Ta krona, na podlagi Zgodovinskih raziskav, ni mogla biti Štefanova; predvidoma so oba dela spojili v 13. stoletju. V srednjem veku se je kmalu izoblikovalo pojmovanje, da je zakoniti vladar Ogrske lahko le tisti, ki ga s sveto krono okrona esztergomski nadškof. Tudi to dejstvo je imelo pomembno vlogo pri pustolovski usodi krone, in izvoljeni ogrski kralji so naredili vse za to, da so si jo pridobili v posest. Elizabeta je bila Sigismundova hčerka, ki jo je kralj dal za ženo avstrijskemu nadvojvodi Albertu Habsburgu. Ker ni bilo moškega dediča, so za ogrskega kralja leta 1437 izvolili Alberta, ki pa je leta 1439 umrl Da bi priznali vladavino kasnejšega Elizabetinega sina Ladislava V., ki se je rodu. leta 1 440, je ta naročila svoji komorni, naj krono ukrade. Od tam je krona prišla na dunajski dvor nemškega cesarja Friderika, od katerega jo je leta 1463 odkupil Matija Korvin za 80 tisoč zlatnikov. Navedena listina med prisotnimi visokimi dostojanstveniki takratne Ogrske navajala tudi Tamása Széchy ja iz Gornje Lendave. 73
