Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
A várak más részéhez határokkal körülzárt összefüggő birtoktömbök tartoztak, ahol a várkerületnek határa volt. Ezt nevezték - a szláv nyelvből eredő szóval - a vár megyéjének, később vármegyének. A két szervezet - a várispánság és a vármegye - szoros kapcsolatban állt egymással, de nem volt azonos. A különbség a két szervezet között nemcsak abban állt, hogy a megye összefüggő, az ispánság pedig szórt területtel rendelkezett, hanem abban is, hogy a vármegye területébe a vár megyéjén belüli összes - királyi, egyházi, földesúri - birtok beletartozott. Az ispánság és a megye kapcsolata abban mutatkozott meg a legszorosabban, hogy a várispánság élén álló ispán volt egyben a megyét kormányzó megyésispán is, ami közigazgatási és bírói funkciót egyaránt jelentett. A két szervezet szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy mindkettő a királyi birtokokon nyugodott. A vármegyét ebben a korai korszakban királyi vármegyének nevezzük, mert a birtokok többsége a király tulajdonában volt. Az alább idézett oklevélben határjárással jelölték ki a Miklós, vasvári ispánnak adományozott földeket. (A határjárás olyan jogi eljárás volt, amelynek során birtokok vagy települések határait körbejárták a határjelek kijelölése vagy határviták eldöntése céljából, hiteles ember jelenlétében.) <*Az egy és oszthatatlan Szentháromság nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia és Lodoméria Örökös királya. [... ] Hűséges hívünknek, Miklós vasvári ispánnak a nekünk sokszor teljesített hűséges szolgálataiért egy bizonyos Lindva nevű földet, amely a vasvári várhoz tartozik, és amely szolgálattevőnké volt, akit K drugim gradom so spadali povezani bloki posestev, obdanih z mejami, kjer je bila meja grajskega okrožja. To so imenovali - z besedo »megye« (meja), ki izvira iz slovanskega jezika - »a vár megyéje« oziroma meja gradu, kasneje »vármegye«, iupanija. Obe organizaciji - grajska župa in županija -sta bili med seboj tesno povezani, vendar nista bili identični. Razlika med obema organizacijama ni bila le v tem, da je imela županija povezana, župa pa razpršena območja, ampak tudi v tem, da so v območje županije spadala vsa - kraljevska, cerkvena in veleposestniška - posestva znotraj meje gradu. Povezava med župo in županijo se je najtesneje kazala v tem, da je bil župan, ki je bil na čelu grajske župe, hkrati tudi županijski župan, ki je vodil županijo, kar je pomenilo tako upravno kakor tudi sodno funkcijo. Na tesno povezanost obeh organizacij kaže tudi dejstvo, da sta obe ležali na kraljevskih posestvih. Županije v tem zgodnjem obdobju imenujemo kraljevske županije, ker je bila večina posestev v kraljevi lasti. V spodaj navedeni listini so zemljišča, ki so jih podarili Miklósu, županu Vasvára, in ki so jih določili z obhodom meje. (Obhod meje je bil pravni postopek, v okviru katerega so obhodili meje posestev ali naselij z namenom določitve mejnih znakov ali odločitev v zvezi s spori glede meje, v prisotnosti verodostojne osebe.) V imenu edine in nedeljive svete Trojice. Andrej, po milosti božji dedni kralj Madžarske, Dalmacije, Hrvaške, Ráma, Srbije, Galicije in Lodomerie. [...] Našemu zvestemu podaniku vasvárskemu županu Miklósu, zet njegovo, mnogokrat opravljeno zvesto služnost, smo določeno zemljišče, z imenom Lindva, ki spada h gradu v Vasváru, in ki je bilo v posesti našega služabnika z imenom 40
