Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
133. 1849. június 4. A MEGSZÁLLÓ CSÁSZÁRI CSAPATOK KIRABOLJÁK ALSÓLENDVÁT Faisztl János városbíró levele Csillagh Lajos Zala vármegyei elsó' alispánhoz 1848 decemberének végén, a Perczel-hadtest visszavonulásával a Lendva-vidéken véget értek ugyan a magyar honvédhadsereg hadműveletei, 1849 januárjától júliusáig azonban több alkalommal is a császári katonaság átvonuló, és hosszabb-rövidebb ideig itt táborozó, megszálló alakulatai zaklatták a békés lakosságot. Miközben Magyarország szívében, a fő hadszíntéren 1849 áprilisában fordult a kocka, és a magyar honvédek Bécs felé üldözték a császári hadsereg fó'eró'it, a Nyugat-Dunántúlon osztrák különítmények járták a magyar forradalomhoz hű településeket. Nem kerülhette el a sorsát Alsólendva sem, miután híre ment, hogy a város polgárai 1849. május elsején este fáklyás zenével ünnepelték a magyar nemzet - még Debrecenben, 1849. április 19-én kikiáltott - függetlenségi nyilatkozatát. Május 30-án érkezett Alsólendvára az a császári különítmény, amely május 25-én Szombathelyről indulva, korábban Zalalövőt szállta meg és rabolta ki. A különítményt Johann Gorizzutti báró, a császári királyi 2. (Sunstenau) vértesezred alezredese vezette. Alsólendva megszállásában a következő császári erők vettek részt: a 2. és a 8. vértesezred egy-egy osztálya (két-két század), a 13., Wimpffen gyalogezred két százada, a 27., Piret gyalogezred két osztálya (négy százada), a 2. lovasüteg fele és a 16. vadász zászlóalj Fürstenfeldről hozzájuk csatlakozott két osztálya. Gorizzutti ezredes Lendván, 1849. június 2-án és 3-án kelt jelentéseiben számolt be hadmozdulatairól 4. junij 1849 OKUPACIJSKE CESARSKE ČETE IZROPAJO DOLNJO LENDAVO Pismo mestnega glavarja Jánosa Faisztla prvemu podžupanu Žalske Županije Lajosu Csillaghu i Z umikom Perczelovega korpusa, konec de1 cembra 1848, so bile na lendavskem ob\ močju vojaške operacije ogrske vojske sicer j končane, vendar so - od januarja do julija 1849 - okupacijske formacije cesarske vojske, ki so prehajale območje in se za krajši ali daljši čas tukaj utaborile, vznemirjale in nadlegovale miroljubno prebivalstvo. Medtem ko se je v osrčju Ogrske, na glavnem vojaškem prizorišču, aprila 1849 kocka obrnila, in so ogrski vojaki glavnino cesarske vojske pregnali proti Dunaju, pa so avstrijs\ ki odredi v zahodnem Prekdonavju pustošili j po madžarskih naseljih, ki so bila zvesta i ogrski revoluciji. Svoji usodi se tudi Dolnja j Lendava ni mogla izogniti, ko se je razvede\ lo, da so meščani prvega maja 1 849 zvečer \ z baklami in glasbo proslavljali izjavo o ne| odvisnosti, ki je bila razglašena 19. aprila 1849. v Debrecenu. 30. maja je v Dolnjo Lendavo prispel cesarski odred, ki je 25. maja krenil iz Szombathelya, še prej pa zasedel in izropal kraj Zalalövő. Odredu je poveljeval baron Johann Gorizzutti, podpol\ kovnik cesarsko kraljevega 2. (Sunstenau) j oklepnega polka. Pri okupaciji Dolnje Lenj dave so sodelovale naslednje cesarske enote: j po en oddelek (po dve četi) 2. in 8. oklepne\ ga polka, dve četi 13. pehotnega polka Wimpffen, po dva oddelka (štiri čete) pehot| nega polka Piret, polovica 2. konjeniške ba\ térije in dva oddelka 16. lovskega bataljona, j ki sta se jim priključila iz Fürstenfelda. Pol\ kovnik Gorizzutti je v svojem poročilu nadj rejenim, ki ga je napisal 2. in 3. junija 1849 359
