Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
129. 1848. június 15. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS ALSÓLENDVÁN A lendvai választókerület választási jegyzőkönyvének részletei A választójogi reform, a népképviselet bevezetése terén Magyarország 1848-ban utolérte Nyugat-Európát. Az 1848. évi 5. törvénycikk életbelépése után mintegy négyszeresére nó'tt a választásra jogosult magyar állampolgárok száma. Amíg korábban csak a nemesség és a klérus rendelkezett választójoggal, most megkapták e jogot a törvényben előírt vagyonnal, jövedelemmel és foglalkozással rendelkező nem nemesek is. Zala megyében a korábbinak közel háromszorosára, mintegy 25.000 főre nőtt a választók létszáma. Zala - mint minden vármegye - 1848 előtt csupán két követet küldhetett a rendi országgyűlésre, ezzel szemben most kilenc képviselőt választhattak a Zala megyei szavazók. A kilenc zalai választókerület egyik központja Alsólendva volt. A lendvai választókerülethez Zala megye Lövői, Egerszegi és Muraközi járásából összesen 80 település tartozott. 51-ben túlnyomórészt magyarok, 25-ben horvátok, négyben pedig vendek éltek. (A zömében vendek által lakott belatinci uradalom települései a baksai választó-kerülethez tartoztak.) A lendvai kerületben 3095 felnőtt férfit illetett meg a választójog. A legtöbben (2464 fő) a telek cenzus elérésével, valamint magasabb jövedelmükkel (372 fő) jutottak választójoghoz. 110-en iparosként, 73-an értelmiségiként, végül 75-en nemesként, régi jogon lettek szavazásra jogosultak. A lendvai kerületben - ugyanúgy, mint Zala megye egész területén - 1848. június 15-én tör15. junij 1848 PARLAMENTARNE VOLITVE V DOLNJI LENDAVI Odlomki iz volilnega zapisnika lendavskega volilnega okrožja j Na področju volilne reforme in uvedbe I ljudskega predstavništva je Ogrska leta 1848 dohitela zahodno Evropo. Po začetku j veljavnosti zakona 5 iz leta 1848 se je števi| lo državljanov Ogrske, volilnih upravičencev, povečalo za štirikrat. Medtem ko sta prej imela volilno pravico le plemstvo in duhovščina, si je zdaj to pravico pridobilo tudi neplemstvo, ki je imelo zakonsko predpisano j premoženje, dohodek in poklic. V Žalski iul paniji se je število volivcev v primerjavi s prejšnjim obdobjem povečalo skoraj za trikrat, in sicer na okoli 25.000. Žalska županija - enako kakor druge županije - je pred letom 1848 volila v stanovsko skupščino samo dva poslanca, medtem ko so zdaj volivci te iste županije lahko izvolili devet poslancev. Središče ene izmed devetih volilnih okI rožij Žalske županije je bila Dolnja Lendava. K lendavskemu volilnemu okrožju je spadalo skupaj 80 naselij iz okrajev Lövő, Egerszeg in Medžimurje v Žalski županiji. V 51 naseljih so živeli večinoma Madžari, v 25 Hrvati in v 4 Vendi (Slovenci) . (Naselja beltinske gosposke, kjer so v pretežni meri j živeli Slovenci, so spadala v volilno okrožje Baksa) . V lendavskem okrožju je imelo voI lilno pravico 3095 odraslih moških. Večina S (2464 oseb) si je volilno pravico pridobilo tako, da so dosegli cenzus glede velikosti j hube ali z višjim dohodkom (372 oseb). Po j starem pravu je imelo volilno pravico s statusom obrtnikov 110 ljudi, 73 intelektualcev in 75 oseb plemiškega stanu. V lendavskem okrožju - prav tako, kakor na celotnem ozemlju Žalske županije - so bile 348
