Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

dalom polgári átalakulását és az egyéni politikai jogokat, átalakították az ország politikai berendezkedését, valamint új alapokra helyezték Magyarország és a Habsburg Monarchia viszonyát. Megszűnt a jobbágyrendszer, bevezették a közteherviselést, a törvény előtt mindenki egyenlő lett, a nemességet eddig megillető jogokat széles körben kiterjesztették. A királyság a polgári parlamentáris monarchiák mintájára alakult át, a végrehajtó hatalom a bécsi királyi udvartól független, ám a Pesten ülésező népképviseleti országgyűlésnek felelős kormány kezébe került. Az önállóvá vált Magyarországot jogilag csak a közös uralkodó személye kapcsolta a Habsburg Birodalomhoz. A polgári átalakulást garantáló törvényeket 1848. április 11-én szentesítette az uralkodó, ám azok tartalmát - a nép megnyugtatására - már korábban közzétették, és országszerte megkezdődött a forradalmi vívmányok felett őrködő polgári karhatalmi szervezet, a nemzetőrség szervezése is. cTekintetes^Elnök s Alispán Űr! Folyó évi april 3-ával kelt becses levele következtében vagyon szerencsém tudósítani Tekintetes Alispán urat, hogy a legközelebb érkezett törvénycikkeket

501 a mellém rendelt s kiküldött táblabíró urakkal vidékemben helységenként kihirdetvén, azoknak tartalmát a közpolgárságnak megmagyaráztuk, felvilágosítván s szólítván egyúttal, hogy miután azon törvénycikkek még Őfelsége által aláírva nem volnának, azonZala megye 1848. március 30-ai közgyűlése - Batthyány Lajos miniszterelnök felhívása nyomán - elrendelte az úrbéri viszonyok és a papi tized megszüntetését, valamint a közteherviselés elvét megállapító, a király által azonban egyelőre még nem szentesített törvénycikkek kihirdetését. i hkrati: zagotoviti meščansko preoblikovanje i družbe in individualne politične pravice, j preoblikovati politično ureditev države ter j postaviti odnose med Ogrsko in Habsburško I monarhijo na nove temelje. Podlofniški sisI tem je prenehal veljati, uvedli so ti. skupno I nošenje bremen, pred zakonom so postali vsi I enaki, pravice, ki so doslej pripadale le j plemstvu, so zajele širok krog ljudi. Kraljest1 vo se je preoblikovalo po vzoru meščanskih parlamentarnih monarhij, izvršilna oblast je iz dunajskega kraljevskega dvora prešla v roke vlade, le-ta je bila odgovorna narodni skupščini, ki je zasedala v Pesti. Iz pravnega j vidika je Ogrsko, ki je postala samostojna, s \ Habsburško monarhijo povezoval samo j skupni vladar. Zakone, ki so zagotavljali \ meščansko preobrazbo, je vladar potrdil 11

. j aprila 1848, njihove vsebine pa so - da bi j pomirili ljudi - objavili ie prej. Povsod po državi so začeli organizirati tudi meščanske oborožene enote, ti. narodne straže, ki so j bdele nad pridobitvami revolucije. Blagorodni predsednik in gospod podžupan! Po Vašem cenjenem pismu, z dne 3, aprila, mi je v čast obvestiti blagorodnega i gospoda podžupana, da smo pred kratkim sprejete zakone,

501 z gospodi županijskimi sodniki, ki so mi bili odrejeni, po posameznih krajih moje pokrajine objavili, njihove vsebine prebivalstvu j razložili, pojasnili in jih hkrati pozvali, j da oko ti zakoni s strani Njegovega veli\ Čanstva še ne bi bili podpisani in do za\ četka njihove veljavnosti, ki bo v krat|

501 Skupščina Žalske županije je 30. marca 1848 - na poziv predsednika vlade Lajosa Batthyánya - odredila ukinitev tlačanskih razmer in cerkvenih desetin ter razglasitev zaenkrat še nepotrjenega zakona o načelu skupnega nošenja bremen. 338