Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

120. 1846. május 22. AZ ORSZÁGOS VÉDEGYLET ALSÓLENDVAI OSZTÁLYÁNAK MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE A Hetilap sajtótudósítása Magyarország külkereskedelme 1848 előtt egyoldalú volt: mezőgazdasági termékeket exportált az osztrák örökös tartományokba, míg iparcikkekkel szinte teljes egészében Ausztria látta el a hazai fogyasztókat. A kortársak úgy vélték, nem kis részben a Habsburg-Birodalom belső, Magyarországra nézve hátrányos vámrendszere az oka a magyar ipar fejletlenségének. A magyar reformellenzék 1842-ben kiállításokat és iskolákat szervező Iparegyesületet alakított, az 1843/1844- évi pozsonyi országgyűlésen pedig indítványozták a magyar ipart támogató védvámrendszer bevezetését. Miután e tervüket az uralkodó visszautasította, 1844 októberében Pozsonyban megalakult az Országos Védegyesület, melynek tagjai saját otthonuk küszöbén állították fel a képzeletbeli vámsorompót. A Védegylet tagjai aláírásukkal és 30 krajcárnyi tagdíj befizetésével kötelezték magukat, hogy 6 évig „csak honi mesteremberek által dolgoztatnak, s általában minőségre tekintet nélkül semminemű iparcikkből, melyből lakvidékükön belföldi kapható vagy megszerezhető, tudva külföldit nem vesznek, nem csináltatnak, nem viselnek, s gyermekeik, gyámoltjaik s cselédjeik által nem viseltetnek." 1845 első hónapjaiban országszerte megszervezték a külföldi iparcikkek fogyasztását bojkottáló védegyleti osztályokat, és a legtöbb helyi szervezet éppen Zala megyében jött létre. A zalai osztályok élén mindenütt a liberális reformellenzék helyi vezetői álltak. 22. maj 1846 USTANOVITEV ODDELKA DRŽAVNEGA DRUŠTVA ZA ZAŠČITO V DOLNJI LENDAVI IN NJEGOVA DEJAVNOST Tiskovno poročilo časnika Hetilap | Zunanja trgovina Ogrske pred letom 1848 | je bila enostranska: kmetijske pridelke je iz! vazala v avstrijske dedne dežele, medtem ko j je Avstrija v celoti zalagala domače porab1 nike z industrijskimi proizvodi. Sodobniki so \ menili, da je za nerazvitost ogrske industrije j v precejšnji meri kriv notranji carinski sisI tem Habsburške monarhije, ki je bil za j Ogrsko neugoden. Ogrska reformna opoziI cija je leta 1842 ustanovila industrijska j društva, ki so organizirala razstave in šole, leta 1

843/44 pa so na skupščini v Požunu v i podporo ogrski industriji predlagali uvedbo [ sistema carinske zaščite. Ker pa je vladar | zavrnil njihov načrt, so oktobra 1

844. v Požunu ustanovili Državno društvo za zaščito, I katerega člani so na pragu svojih domov \ postavljali namišljene carinske zapornice. I Člani zaščitnega društva so se zavezali s svojim podpisom in z vplačilom 30 krajcarjev članarine, da bodo pri njih »šest let delali samo domači obrtniki, da ne bodo niti kupovali niti predelovali nobenega industrijskega blaga, ne glede na kakovost, za katerega bodo vedeli, da je iz tujine, če se v območju kraja njihovega bivanja dobi domače, niti j nosili, pa tudi njihovi otroci, podpiranci in j služabniki jih ne bodo uporabljali.« V prvih | mesecih leta 1

845 so po vsej deželi ustanavljali društva za zaščito, ki so bojkotirala tuje industrijsko blago. Največ takšnih krajevnih j organizacij je bilo ustanovljenih prav v Zals| ki županiji. Na čelu vseh žalskih oddelkov | so bili lokalni voditelji liberalne reformne | opozicije. 327