Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
115. 1833. június 23. A JOBBÁGYSÁG KÁROKAT SZENVED AZ ÚRBÉRI TAGOSÍTÁS SORÁN A belatinci uradalom községeinek felirata az uralkodóhoz (részlet) Magyarországon a 19. század első felében kezdődött meg a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása. A hatékony földművelés elengedhetetlen feltétele volt a szétszórtan, sokszor egymástól nagyobb távolságban fekvő birtokrészek egy helyen, egy tagban történő egyesítése, a tagosítás. A termelés racionalizálását célzó birtokrendezések során a földesurak fölmérették a falvak határát, és általában arra törekedtek, hogy a legjobb minőségű földeket maguknak sajátítsák ki, így a jobbágyoknak többnyire silányabb csereföldek jutottak. A jobbágytelkeket a Mária Terézia-féle urbáriumban megszabott mértékben újra kimérették, többnyire a soványabb, alkalmatlanabb földekből, míg a földesurak a legjobb talajon, lehetőleg egy tagban, széles táblákat hasítottak ki maguknak, ezzel jobbágyaik rovására szereztek a korábbiaknál alkalmasabb termőterületeket piacra termelő majorságaik számára. Nem történt ez másként a Gyika família által bérelt belatinci uradalomhoz tartozó falvak esetében sem. Az uradalom jobbágyai a királyhoz folyamodtak, és kérték az úrbéri tagosítás során elszenvedett sérelmeik kivizsgálását. A belatinci uradalom falvai közel 2 évtizedig pereskedtek a földesúri családdal, és az úrbérrendezés csak a jobbágyfelszabadítás után, az 1850-es években zárult le végleg. Az fentírt nemes magyar hazának Zala vármegyében helyheztetett tekintetes nemes belatinci uradalomhoz tartozan23. junij 1833 OŠKODOVANI PODLOŽNIKI ZARADI KOMASACIJE Pismo prebivalcev vasi beltinske gosposke vladarju (odlomek) | Na Ogrskem se je ustanavljanje sodobnih velikih kmetijskih gospodarstev začelo v prvi j polovici 19. stoletja. Nujni predpogoj za | učinkovito kmetijstvo je bilo združevanje I razpršenih delov posestev^ki so pogosto ležala precej daleč vsaksebi, v en kompleks, j torej komasacija. Pri urejanju posestev, z j namenom racionalizacije pridelave, so vele\ posestniki naročili izmero zemljišč na ob1 mogu vasi in si prizadevali pridobiti najbolj1 šo zemljo zase. Tako so podložnikom ostala j večinoma le slabša zemljišča. Z merskimi j enotami, ki so bile opredeljene v urbarju Marije Terezije, so podlozniške hube ponovno izmerili na območjih večinoma slabših, manj primernih zemljišč. Ob tem so si veleposestniki dali izmeriti velike površine najboljših zemljišč, po možnosti v enem kosu. Gosposka si je tako na rovaš podložnikov pridobila primernejšo zemljo za svoje pristave, katerih pridelki so bili namenjeni trgu. Enako je bilo tudi v primeru vasi v beltinskem gospostvu, ki ga je imela v zakupu družina Gyika. Podložniki gosposke so se obrnili h kralju s prošnjo, naj se pregledajo krivice, ki so jim bile storjene s komasacijo. Pravde prebivalcev vasi beltinskega gospostva z veleposestniško družino so se vlekle že blizu dve desetletji, saj je bila ureditev tega j vprašanja dokončno zaključena šele po os| voboditvi podložništva, v letih okrog 1850. Podložniki, ki spadamo v spoštovano plemiško beltinsko gospostvo v Žalski Županiji, v zgoraj zapisani plemeniti 313
