Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

nográphiai törekedésem értésére esett volna. Megvallom, hogy ez az érdemes lelkipásztor az én ideámnak: miképpen kellene egy nemzet ethnographiáját írni, tökéletesen megfelelt, s azért is meg nem tartóztathatom magamat, hogy e jelen való, különös figyelemreméltó értekezését a magyar olvasó közönséggel ne közöljem, valóságos ethnographiai remek gyanánt. Hogyha valakinek kedve volna egy vagy más népet leírni, bízvást követheti az ezen vendek leírását, mutatis mutandis, s additis addendis.

452 Nekem e jelen való mellett egyéb érdemem nincsen, csak az, hogy Kossics úrnak munkáját más rendbe szedtem, újonnan leírtam, és egyet-mást kihagytam, ami, vélekedésem szerint, kimaradhat anélkül, hogy az ethnographia valami csonkítást szenvedjen." Csaplovics név nélkül, német fordításban is megjelentette Kossics írását, azután pedig a saját neve alatt - a grádiscsei horvátok leírásával együtt - adta közre. A néprajzi remekmű szlovén nyelven csak 1992-ben jelent meg a Budapesten a Kossics Alapítvány kiadásában. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint az alsószölnöki plébános értekezése „az elsó' hazai néprajzi szaktanulmányok egyike", a szlovén néprajztudomány pedig az első szlovén tájmonográfiaként tartja számon. A hegybéli vendus férjfiak jobbára mindnyájan (ha csak valamelyik igen szegény nem) viselnek télen sipkát, vagy kerek, de nem púpos kalapot, béletlen kék nadrágot (a rónaiaknál ez ritkább), posztó lajblit, szűr dolmányt, hegyibe hosszú szűrt akasztván, vagy ha ez elmarad, a stájer szomszédok módjára a Mura mellékiek fekete combokig érő, vagy a magyar szomszédjok szokása szerint a Megváltoztatva a megváltoztatandókat, s hozzáadva a hozzáadandókat. Priznati moram, da ta cenjeni dušni pastir popolnoma ustreza mojim pogledom glede I tega, kako je treba pisati etnografijo nekega I naroda, zato ne morem zdržati, da tu prisotÍ ne razprave, ki si zasluži vso pozornost, ne i bi objavil pred madžarskimi bralci kot resj nično etnografsko remek delo. Če bi imel j kdo voljo opisovati to ali ono ljudstvo, naj sledi opisu Vendov, mutatis mutandis in additis addendis.

452 Jaz glede tega tukaj nimam drugih zaslug kakor to, da sem uredil delo gospoda Kossicsa, ga napisal na novo, in izpustil to in ono, za kar sem menil, da lahko izostane, ne da bi bila etnografija okrnjena.« Csaplovics je Kossicsev zapis, brez navedbe imena, objavil tudi v nemškem prevodu, nato pa ga izdal- skupaj z opisom gradiščanskih Hrvatov - pod svojim imenom. Etnografsko dovršeno delo je v slovenskem jeziku izšlo šele leta 1922 v Budimpešti, v izdaji Kossicsevega sklada. V Madžarskem etnografskem leksikonu je zapisano, da je razprava dolnjeseniškega župnika »ena prvih domačih etnografskih strokovnih študij«, slovenska etnografska znanost pa jo šteje za prvo slovensko krajinsko monografijo. \ Gorički venduski moški večinoma vsi (če le ni kateri zelo reven) pozimi nosijo | kape ali okrogli, a ne grbasti klobuk, nepodložene modre hlače, (pri Ravencih \ redkeje), suknen lajbič, platneno jopo, j na katero si ogrnejo dolg površnik, ali pa j če tega ni, si Prekmurci, podobno kakor | njihovi štajerski sosednje, odenejo črni | jopič iz ovčje kože, ki jim sega do stegna, j ali kakor je običaj pri ogrskih sosedih v j okolici Salovcev, kratek bel jopič s piSpremeniti, kar je treba spremeniti in dodati, kar je treba dodati. 297