Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

ezt egy fiúgyerek tette volna, és a gazdája elégségesen bizonyítani tudja, hogy tudtán kívül történt, akkor pálcával vagy korbáccsal kell megbüntetni. 6. [...] ha valaki másnak a feleségével inna a pincében éjjel vagy nappal, az ajtót bezárná, és ott paráználkodna vele, ha házas, fizet 12 forintot, ha legényember, 6 forintot. A pénz három része a földesurat illeti, a negyedik része pedig a hegyközséget. (Ford. Kozár Mária.) Forrás: VaML Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyrendszabások. Szlovén nyelvű eredeti. Irodalom: Vilfan, Sergij: Gorske bukve. In: Enciklopedija Slovenije. 3. Ljubljana, 1989. 298. p.; Kecskés Péter: Hegytörvény. In: Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. 2. köt. Bp., 1979. 520. p.; Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. 2. jav. kiad. Szerk., összeáll., a bevezető tanulmányt írta Égető Melinda. Bp., 2001. 244 p. (Szőlőhegyek történetének forrásai; 1.) bi njegov gospodar zadovoljivo dokazal, da se je to zgodilo brez njegove vednosti, se dečka kaznuje s palico ali korobaČem. 6. [...] če bi z Ženo drugega pil v kleti ponoči ali podnevi, in bi zaklenil vrata in tam z njo presustvoval, plača, če je poročen, 12 forintov, če je neporočen fant, pa 6 forintov. Trije deli denarja pripadajo zemljiškemu gospodu, četrti del pa gorski skupnosti. Vir: VaML Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyrendszabások. Izvirnik v slovenskem jeziku. Literatura: Vilfan, Sergij: Gorske bukve. In: Enciklopedija Slovenije. 3. Ljubljana, J 989, 298. p.; Kecskés Péter: Hegytörvény. In: Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Onutay Gyula. 2. köt. Bp., 1979. 520. p.; Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból 2. jav. kiad. Szerk., összeáll, a bevezető tanulmányt írta Égető Melinda. Bp., 2001. 244 p. (Szőlőhegyek történetének forrásai; 1.) 107. 1819. 1819 A RABA ES A MURA KOZOTT ÉLŐ NÉP NEVÉRŐL ÉS NYELVÉRŐL Bitnitz Lajos írása a Tudományos Gyűjteményben (részlet) A magyarországi szlovének eredetéről, nevéről és nyelvéről a 19. század elején tudományos felkészültséggel Bitnitz Lajos (1790-1871) római katolikus pap, nyelvész, matematikus, a szombathelyi líceum tanára írt először. A nemzeti érzés élénküO IMENU IN JEZIKU LJUDSTVA MED RABO IN MURO Zapis Lajosa Bitnitza v Znanstveni zbirki (Tudományos Gyűjtemény) (odlomek) O izvoru, imenu in jeziku Slovencev na Madžarskem, je v začetku 19. stoletja, s svojo znanstveno podkovanostjo, prvi pisal Lajos Bitnitz (1790-1871), rimskokatoliški Župnik, jezikoslovec, matematik in profesor na szombathelyskem liceju. V času oživljan292