Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
vármegyére, nemkülönben amely fél port veszti, szabad lészen a földes uraság comissioja 341 mellett nóvummal 342 élni. Forrás: ZML Zvm. nközgy. ir. Közgy. ir. 1764. március 23. sz. n. Irodalom: Égető Melinda: Vagyon szép szólóhegyünk... Történeti-néprajzi elemzések középés nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények körében, 1629-1846, Bp„ 2004. 11-24. p. (Dokumentatio Ethnographica; 21.) missi)o MI gosposke napraviti nóvum. Vir: ZML Zvm. nközgy. ir. Közgy. ir. 1764. március 23. sz- n. Literatura: Égető Melinda: Vagyon szép szőlőhegyünk. .. Történeti-néprajzi elemzések középés nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények köréhen, 1629-1846, Bp., 2004. 11-24. p. (Dokumentatio Ethnographica; 21.) 92. 1765. szeptember 20. 20. september 1765 SZEVER MIHÁLY BREZÓCI JOBBÁGY MÁRIA TERÉZIÁNÁL Gombossy János és Kregár Péter megyei esküdtek tanúsítványa (részlet) A Mária Terézia-féle - Erdélyt és Partiumot kivéve - egész Magyarországra kiterjedő, egységes úrbéri rendezést (1767) elsősorban az előző években fellángolt Vas és Zala megyei jobbágymozgalmak kényszerítették ki. A parasztságnak az 1767. január 23 -ai úrbéri pátens kiadását megelőző helyzetét így foglalta össze a korszak történetírója: „Az elmúlt 2-3 évtizedben, főleg pedig az utolsó 3-4 évben a [földesúri] terhek valóban hatalmas méretű emelkedése következett be, s így a megye különleges helyzete eléggé indokolja azt, hogy a vasi parasztság 1764-ben elsőnek jelenjék meg panaszaival a királynő trónusa előtt [...]. Az osztrák uralomhoz való közelségük, a bécsi, pozsonyi, gráci hosszú fuvarok révén általában jól és pontosan értesülhettek a világ folyásáról, a király1 Jóváhagyás. 342 Perújítás. MIHÁLY SZEVER, PODLOZNIK IZ BREZOVCEV, PRI MARIJI TEREZIJI Pričevanje županijskih odbornikov Jánosa Gombossyja in Pétera Kregárja (odlomek) Enotno ureditev tlačanstva v času Marije Terezije (1767), ki se je nanašalo na celotno Ogrsko - z izjemo Sedmograške in Partiuma - so izsilili podlofniški upori, ki so se v Železni in Žalski fupaniji razplamteli predvsem v predhodnih letih. Položaj kmečkega prebivalstva pred izdajo patenta o podloiništvu, 23. januarja 1 767, je zgodovinopisec opisal takole: »V preteklih 2-3 desetletjih, a predvsem v zadnjih 3-4 letih, je prišlo do resnično velikanskega povečanja (veleposestniških) bremen. Posebno težko stanje fupanije je bil dovolj močan razlog za to, da je bilo kmečko prebivalstvo Železne županije leta 1 764 prvo, ki se je s svojimi pritožbami podalo pred kraljičin prestol [..]. Zaradi bližine Avstrije in dolgoletnih prevozov na Dunaj, v Požun in v Gradec so bili v glavnem dobro in natančno seznanjeni s svetovnimi 41 Z odobritvijo. 4 Obnovo postopka. 251