Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
[1742. május 28. Körmend várában a boszorkánysággal gyanúsított Sümenkeő Sebestyén perében [.,.] folytatott tanúkihallgatás:] 1. Midőn Barkóc nevű helységben lakozó Markovecz Ferenc Nóvák Miklós leányának lakodalmán vó'fény lett volna, az [alperes] rab megharagudván és fényegetó'dvén ilyesképen, hogy: „várj, várj, bizony megbánod". Ezen szavai után olyast cselekedett, hogy a vőlegény egy holnapig házasságbéli kötelességének meg sem felelhetett, míglen meg nem eresztett 287 néki. 2. Ugyan Barkócon lakozó Stroszán Magdolna leányát Bogár Mátyás el akarván házastársul venni, de ennek az [alperes] rab valamely italt adott, hogy tóle elidegenedjék, amint nemcsak attul elidegenedtetett, de mindennemű szerencséje megköttetett, míglen az [alperes] rab a leány anyjának kérésére két pár fehér ruhának ígéretire nézve meg nem eresztett neki. Amint a megeresztés után, mely alkalmatossággal maga megvallotta az [alperes] rab, hogy ha könyörögni nem jött volna hozzá, leánya férjhez nem mehetett volna, amint az [alperes] rab megmondotta, a leánynak szerencséje akadván, Tóth István nevű katonához ment férhez. 3. Ezen katona Barkócon lakozó Tóth István házánál az [alperes] rabbal öszvöszólakodván, minek utána ó'tet egyszer pallosával megütötte volna, azzal fenyegette, hogy fél esztendeig nem fog élni, akár itthon marad, akár táborban mégyen. Értsd: bocsátott. /28. maj 1742. zaslišanje prič v procesu I zoper, s čarovništvom osumljenega, Sebestyéna Sümenkeőja v gradu Körmend l..}:] 1. Ker, da bi bil Ferenc Markovecz, stanujoč v kraju z imenom Bakóvá, svatbeni drug na gostiji hčerke Miklósa Novaka, se je jetnik [toženecj | razsrdil nanj in mu zagrozil tako, da: I »čakaj, čakaj, še žal ti bo«. Po teh be| sedah je ženinu zavdal, da ta en mesec I ni bil sposoben opravljati svojih zaj konskih dolžnosti, dokler mu uroka ni J spustil. 287 2. Hčerko, ravno tako v Bakovcih ! stanujoče, Magdolne Stroszán, je hotel i vzeti za ženo Mátyás Bogár, a mu je j [toženec] dal spiti nekakšno pijačo, da I se je potem ohladil do nje, pa ne samo, da se je ohladil, ampak ji je bila preprečena tudi vsa druga sreča, dokler ni jetnik [toženec] na prošnjo dekletove ma\ tere, za ceno obljube dveh parov belih oblek, ozdravil uroka. Po odvzemu uroka, kar je jetnik [toženec] sam priznal, da če ne bi prišla k njemu prosit, se njena hčerka ne bi mogla poročiti, kot je jetnik [toženec] povedal, je dekle imelo srečo in se poročilo s soldatom, ki mu je bilo ime István Tóth. 3. Ta vojak se je pri hiši v Bakov| cih stanujočega Istvána Tótha sporekel j s [tožencem] jetnikom, nakar ga je enk| rat udaril s svojim mečem, ta pa mu je I zagrozil, da ne bo več živel niti pol leta, pa naj ostane doma ali pa gre v tabor. i Pomeni: sprostil, odvzel, ozdravil. 230
