Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

suk miatt messzi földre vándoroljanak. Négy férfi azzal a kéréssel indult el gyalog a Zágráb melletti Brezovica településre, Draskovics János nejéhez, Nádasdy Mária Magdolna grófnőhöz, hogy engedélyezze a Surd környéki letelepedésüket. A grófnő ugyan rekatolizált, de eredetileg protestáns vallású volt, így engedélyezte a somogyi Liszóban való letelepedésüket. Ezt egy 1718. július 3-án, Brezovicán kiadott adománylevéllel erősítette meg. Az adománylevelet 1719. március 23-án, Bukovecen a grófnő fia, ifjabb Draskovics János is aláírta, így még abban az évben 14 Mura menti család telepedett le a pusztán, majd mások is követték őket. Nádasdy Mária Magdolna grófnő adománylevele szlovén fordításban és magyar eredetiben maradt fenn. Mi, gróf Nádasdy Mária Magdalena, gróf Draskovics János, Trakostyán várának örökös urának, császár és király őfelsége tanácsosának és komornyikjának

194 meghagyott özvegye adjuk tudtára, miként jöttének elejbénk Bognár Mihály társaival együtt, Rapossa Balázs, Rapossa Iván és Smolz Márton, kértek mit ólunk, alázatos szolgalatjukkal az mi pusztánkat, mely neveztetik Liszónak tekintetes nemes Somogy vármegyében, hogy megnevezett pusztán együtt nevezett társaival, az kik meg fognak jönni, melyeket felszólítja contractus

195 mellett, adni fognak följebb nevezett Bognár társaival együtt, kik megnevezett pusztán szállók lesznek, minden esztendőben Szent Márton napján huszonöt forintokat, vagyis 25 forintot, és egyezett, és azmeilett, ha ez erdők makkal megteremnek, mi sörtvélyeseink

196 harmincegy, makra Értsd: kamarásának. Szerződés. Disznóink. oditi v tujino. Četverica mož se je peš odpravila v Brezovico pri Zagrebu h grofici, Ženi Ivana Draškoviča, rojeni Mariji Magdaleni Nádasdy, s prošnjo, naj jim dovoli prebivati v okolici Surda. Grofica je bila sicer katoličanka, a protestantskega porekla, pa jim je dovolila prebivati v kraju Liszó v šomodski županiji. To je potrdila z darilnim pismom, napisanim 3. julija 1718 v Brezovici. Darilni listje 23. marca 1719 podpisal še grofičin sin Ivan Draskovic v Bukovcu. Tako je še istega leta odšlo v omenjeno »pusto« 14 prekmurskih rodovin, za njimi pa še drugi. Darilno pismo grofic Marije Magdalene Nádasdy je ohranjeno v slovenskem prevodu in madžarskem izvirniku. Mi grofica Marija Magdalena Nádasdy, vdova grofa Ivana Draškoviča, dednega gospodarja gradu Trakoščana, Njega Veličanstva c. in kr. svetnika in komornika,

m dajemo s tem na znanje, da so k nam prišli Mihael Bognár in njegovi tovariši Blaž Ropoša, Ivan Rapoša in Martin Smole in so nas najpokomeje prosili za pusto Liszó v šomodski županiji in so nam obljubili, da nam imenovanec in njegovi tovariši, kateri še pridejo in katere bode s pogodbo

195 zavezal, bodo dajali: prej imenovani Bognár s tovariši, kateri se na rečeni pusti naselijo, vsako leto ob Martinjem petindvajset goldinarjev, id est 25 ji. in eno smo; vrhu tega, ako obrodi gozd z žirom, da naših 31 svinj'

96 sme iti v žir in se tam pasti, in povrhu tega še, da naše lovce,

197 kadar bodo tam na lovu. oskrbujejo s hrano in jim pomagajo loviti. Meje rečene puste Liszó so: na vzhodu meja Pomeni tudi vladarjev, plerručev osebni služabnik. V madžarščini latinski izraz za pogodbo. V madžarščini arahični izraz za svinjo. 205