Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
dasági érdekvédelmi szervezetei voltak. Magyarországon a 14. században tűntek fel először, de csak a 16-17. században váltak általánossá. Fejlődésüket a török háborúk megakasztották, a 17-18. század fordulóján - a felszabadító háborúkat követően azonban újra erőre kaptak a céhek. Mindez akkor következett be, amikor Nyugat-Európában a céhrendszer már elveszítette gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az egyes céhek működési kereteit a céhszabályzat szabta meg. Ez a kiváltságlevél részletesen meghatározta a céhtestület és a tagok jogait és kötelességeit, ezen belül számos egyházi jellegű kötelezettségeit is. A szabadalomlevél legfontosabb célja az volt, hogy a szervezetbe tömörült mesterek meghatározott körben érvényesülő monopóliumának, érdekvédelmének biztosítéka legyen. Évszázados gyakorlat volt az azonos szakmabeliek közt, hogy egy-egy céh másolatban adta át eredeti rendtartását más településen lakó mestereknek. A lendvai kovácsok és késcsinálók is ily módon szerezték szabályzatukat a (nagy) kanizsai iparos társaiktól 1702-ben. (A kanizsaiak ezt minden bizonnyal Varasdról vették át 1700-ban.) A mezővárosi és falusi iparosok gyakran csak jövedelem kiegészítő forrásként űzték az ipart, tavasztól őszig főleg mezőgazdasági tevékenységet folytattak, s inkább csak télen folytattak valamilyen mesterséget. A mezővárosi és falusi kézművesek nem polgárok, hanem jobbágyok vagy zsellérek, helyenként szegény nemesek voltak. Először. Istennek, ő szent felségének dicsőségére minden újhold vasárnapokon és kántorokon 124 egy misét szolgáltassunk - az e világból kimúlt atyánkfiainak és a mivelünk jótevőknek emlékezetére - a plébániának szentegyházában. Minden következendő időben Böjti napokon. naseljih. Na Ogrskem so se prvič pojavili v 14. stoletju, a šele v 16-17. stoletju lahko govorimo o cehovstvu kot splošnem pojavu. Njihov razvoj so zavrle vojne s Turki, a na j prelomu 17-18. stoletja - po bojih za svol bodo - so se cehi ponovno okrepili. Do tega | je prišlo takrat, ko je cehovski sistem v za| hodni Evropi že izgubil svoj gospodarski in \ družbeni pomen. Delovanje posameznih cehov je določal cehovski pravilnik. Ta listina je podrobno opredeljevala pravice in dolžnosti cehovskega organa in njegovih članov, znotraj tega pa tudi številne obveznosti cerkvenega znaI čaja. Najpomembnejši cilj patentnega pisma j je bila garancija uveljavljanja monopola v I organizaciji združenih mojstrov in zaščite j njihovih interesov. i Med ljudmi z enakimi poklici je bila j stoletna tradicija, da so posamezni cehi kopije svojih pravilnikov dajali mojstrom, ki so Živeli v drugih naseljih. Tudi lendavski kovači in nožarji so si na ta način pridobili pravilnik od svojih kolegov iz (Nagy)Kanizse leta 1702. (Oni pa so ga po vsej verjetnosti prevzeli od Varaždincev leta 1700). Obrtniki v trgih in vaseh so opravljali obrt običajno kot dodatni vir zaslužka, od pomladi do jeseni so opravljali predvsem kmetijsko delo, medtem ko so druge dejavnosti opravljali samo pozimi. Rokodelci, ki j so živeli v trgih in vaseh, niso bili meščani, j ampak podložniki ali bajtarji, ponekod pa i revni plemiči. j Prvikrat. V čast Boga in njegove svete i vzvišenosti je treba vsako nedeljo ob mladi luni in kantorskih dnevih 124 daroI vati za sveto mašo v farni cerkvi - v i spomin na sorodnike in dobrotnike, ki so odšli s tega sveta. V vseh kasnejših časih j naj služijo z gorečimi svečami in smolni\ 124 Postnih dneh. 181
