Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

armálisát egynéhányszor látta, kezében is volt, mely armálisokat az elmúlt 1683. esztendobeli háborúban fölsőlendvai várban, az várat fölvervén az horvát had, több javaival együtt elvitték. csov nekajkrat videl, imel ga je tudi v rokah, tistega, katerega je v vojni leta 1683., ko so grad v Gornji Lendavi oropali, vzela hrvaška vojska z drugimi dobrinami vred. Forrás: VaML Vvm. nközgy. ir. Vegyes ne- Vir: VaML Vvm. nközgy. ir. Vegyes nemesi mesi iratok. Lenarcsics család. Szombathe- | iratok, Lenarcsics család. V Szombathelyit dne lyen, 1733. június 20-án kelt hiteles másolat j 20. junija 1733 overovljen prepis izvirnika z dne az 1696. december 29-ei eredetiről. I 29. decembra 1696. Irodalom: Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988. 249 p. Literatura: Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988. 249 p. 66. 1688. augusztus 28. 28. avgust 1688 A FELSOLENDVAIVAROSSY AVAGY LANSEK JÁNOS JOBBÁGY FÖLSZABADÍTÁSA ÉS CÍMERESLEVELE Gróf Kéry Ferenc felszabadító levele Az alávetett jobbágyi jogállásból kiemelkedni szándékozók szokásos célja az armális, a nemesi címeres levél megszerzése volt, mert ezzel kerülhettek a nemesség soraiba. A tótsági armalistákról tekintélyes névsor állítható ki. A 17. század első' felében az alábbi tótsági famíliák nyertek armálist: Apóka (1599), Berke (1609), Czigány (1649), Czipott (1653), Dopona (1650), Fiiszár (1647), Gombocz (1625), Gombossy (1615), Jancs (1632), Kregár (1650), Kozáry (1647), Lancsák (1592), Lengyel (1622), Lepossa (1649), Lovenyák (1623), Luttár (1643, 1650), Pecsics (1610), Rogán (1647), Sztankó (1646), Stverták (1608, Sohár (1625), Terbócz (1634), Vizlendvay (1645). I. Lipót uralma alatt mindössze Zelkó Balázs és fiai (1672). A felszabadító háborúk idejére (1683-1690) esik a Farkas (1690), a OSVOBODITEV IN ARMALES GORNJELENDAVSKEGA JÁNOSA VÁROSSYJA OZIROMA LANSEKA Osvobodilno pismo grofa Ferenca Kéryja Običajno je bil cilj vseh, ki so se želeli povzpeti in se dvigniti iz podložniškega stanu, armales, pridobitev plemiške listine o podelitvi grba, saj so se s to listino lahko dvignili med plemstvo. O slovenskih armalesih bi lahko sestavili kar dolg in ugledni imenski seznam. V prvi polovici 1

7. stoletja so si armales pridobile naslednje slovenske družine: Apoka (1599), Berke (1609), Czigány (1649), Czipott (1653), Dopona (1650), Fiiszár (1647), Gombocz (1625), Gombossy (1615), Jancs (1632), Kregár (1650), Kozáry (1647), Lancsák (1592), Lengyel (1622), Lepossa (1649), Lovenyák (1623), Luttár (1643, 1650), Pecsics (1610), Rogán (1647), Sztankó (1646), Stverták (1608, Sohár (1625), Terbócz (1634), Vizlendvay (1645). V času vladavine Leopolda 1. pa samo Balázs Zelkó in sinovi (1672). V času bojev za svobodo (1683-1690) so si armales 178