Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

családban született 1620-ban. A család nevezetes tagja volt az őse, Miklós, aki Szigetvár 1566. évi ostrománál tanúsított hősies magatartásával írta be a nevét a magyar történelembe. Miklós testvérével, Péterrel együtt tudatos nevelést kapott, amelyet Pázmány Péter érsek is felügyelt. Külföldi tanulmányaiból hazatérve Csáktornyán telepedett le és innen igazgatta muraközi birtokait. Katonai karrierjét a harmincéves háborúban kezdte. Hamarosan felismerte, hogy az országban dúló testvérharcnak véget kell vetni, a török kiűzéséhez nemzeti összefogásra van szükség. További életét ennek a célnak szentelte. Nagy irodalmi művében, a „Szigeti veszedelem" című eposzban dédapja, a szigetvári hős Zrínyi Miklós tetteinek állított emléket. Ezután inkább hadtudományi, semmint szépirodalmi műveket alkotott, ám a „Vitéz hadnagy", a „Tábori kis tracta" és a „Török áfium ellen való orvosság" című munkái így is a magyar széppróza remekei közé tartoznak. Zrínyi - egyéb méltóságai mellett Zala megye főispánja is volt 19 évig. Ezalatt folyamatosan erősítette a Muraköz védelmét, amelynek magját a család csáktornyai vára alkotta. Innen tartotta szemmel a túlparti török mozgást, majd 1661-ben felépíttette Zrínyiújvárt, ahonnan 1664-ben elindította a török elleni téli hadjáratát, melynek során betört a török által megszállt területre, és felégette az ellenség hadi utánpótlásának biztosítását szolgáló eszéki hidat. Sikereit azonban nem nézte jó szemmel a Habsburg-kormányzat, amelynek tétovázása miatt Zrínyi 1664 tavaszán nem tudta visszafoglalni Kanizsát. A kudarcba fulladt hadjárat ellenére Európa-szerte ünnepelték Zrínyit. Zrínyi nemcsak védelmi, hanem kulturális központtá is tette a csáktornyai várat. A barokk ízlésű kastély könyvtárral és régiséggyűjteménnyel is rendelkezett, venv plemiški rodovini ogrsko-hrvaškega porekla. Eden izmed slavnih članov družine je bil njegov prednik Nikolaj, ki se je leta 1566 izkazal pri obleganju Szigetvára in se s svojimi junaškimi dejanji zapisal v madžarsko zgodovino. Nikolaj je bil skupaj s svojim braI tom Petrom deležen patriotske vzgoje, ki jo j je nadzoroval nadškof Péter Pázmány. Ko [ se je vrnil s študija v tujini, se je naselil v | Cakovcu in od tod upravljal svoja medžii murska posestva. Vojaško kariero je začel v I tridesetletni vojni. Kmalu je spoznal, da je j treba končati bratomorno vojno, ki je divja| la po defeli, saj je bila za izgon Turkov potI rebna narodna enotnost. Svoje življenje je posvetil temu cilju. S svojim velikim literarnim opusom, j epom, ki nosi naslov »Szigeti veszedelem«, je i postavil spomenik junaškim dejanjem svojega deda Nikolaja Zrinjskega v Szigetváru. Zatem se je v pretežni meri posvečal vojaški znanosti, navzlic temu pa spadajo njegova leposlovna dela, kot so »Vitéz hadnagy«, »Tábori kis tracta« in »Török áfium ellen való orvosság« med najboljše stvaritve madžarske proze. Zrinjski je bil - poleg drugih visokih funkcij - 19 let veliki župan Žalske županije. V tem času je redno krepil obrambo Medžimurja, katerega jedro je bil družinski grad v Cakovcu. Od tod je opazoval premike Turkov na drugem bregu, nato pa dal, leta 1661, postaviti nov grad družine Zrinjs\ ki, odkoder je leta 1664 začel svoj zimski 1 vojaški pohod nad Turke, prodrl na zasede\ na turška ozemlja in zažgal osiješki most, ki I je služil Turkom za oskrbo. Nad njegovimi j uspehi pa ni bila navdušena Habsburška \ vladavina, katere neodločnost je bila kriva, j da Zrinjski spomladi leta 1664 ni mogel j zavzeti Kanizse. Kljub neuspešnemu vojaš\ kemu pohodu so Zrinjskega slavili po vsej j Evropi. Zrinjski je svoj čakovski grad spremenil I ne le v obrambno, ampak tudi v kulturno središče. Dvorec v baročnem stilu je imel knjižl nico in zbirko starin, med njegovimi obis162