Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
a főkancellár, az esztergomi érsek továbbra is ellátták feladatukat és összehívták az országgyűléseket is. I. Ferdinánd már hatalomra jutása után (1527) osztrák birodalmi mintára kezdte el kiépíteni a központi hivatalszervezetet, amelybe megkísérelte beilleszteni a régi rendi hivatalokat is. A központi irányítást az Udvari Tanács, a Titkos Tanács, a Haditanács és az Udvari Kamara látták el, mellettük a Magyar Kamara és a Szepesi Kamara irányították a magyar pénzügyeket. Nádasdy Tamás halála után (1562) nem jelöltek ki nádort, helyette helytartót neveztek ki. A közigazgatás alsóbb szintjén a vármegyék és a városok magisztrátusai látták el a napi ügyintézés feladatait. <«= Az országnak is igen nagy érdekében van, hogy a Rába folyón túl azt a hosszan elnyúló vidéket, amely egész Kanizsáig őrség nélkül áll, és a nyilvános elveszésnek s az ellenség rablásainak kitéve van, Kanizsától errefelé egynehány mérföld távolságban őrségekkel megmentsék. 1. §. Mert az ellenséges véghelyekhez mentül közelebbre történik az őrségeknek elhelyezése és az ellenség kirohanásainak a meggátolása, az ország ott fekvő részeire és tartományaira, valamint Ra[d]kersburg felé a styriai 45 határokra nézve is, annál üdvösebb fog lenni. 2. §. Ezért a karok és rendek a legtanácsosabbnak ítélik, hogy necsak mindig a Rába folyó átjáróját és gázlóit őrizzék, hanem a Kanizsához közelebb fekvő többi erősségeket is, tudniillik: Pölöskét, Egerszeget, Kapornokot, Zalavárt, Kéméndet, Nemptit, 46 Szécsiszigetet, Szent-Grótot, Szemenyét, AlsóStájerország. 46 Lenti. han, glavni kancler in esztergomski nadškof | so še naprej opravljali svoje naloge in sklicevali skupščino. Ferdinand I. je že po prihodu na oblast (1527) začel, po vzoru avstrijskega cesarstva, postavljati osrednjo organizacijo uradov, vanje pa poskušal vključiti tudi stare stanovske urade. Centralno vodstvo so opravljali Dvomi svet, Tajni svet, Vojni svet in Dvoma zbornica, ob njih pa sta ogrske denarne zadeve vodili Ogrska zbornica in j Spiska zbornica. Po smrti Tamás Nádasdyja (1562) i niso postavili palatina, ampak so namesto j njega imenovali upravitelja dežele. Na nižji j ravni uprave so vsakdanje zadeve urejali j magistrati županij in mest. | Tudi državi je v zelo velikem interesu, da j se pokrajina, ki se na dolgo vleče prek I reke Rabe, in ki je vse do Kanizse brez ! straže, in je izpostavljena očitni izgubi in j ropanju sovražnika, reši s stražo od KaI nizse, v nekaj miljah dolžine proti sem. 1. §. Ker Čim bliže se sovražnim i krajem in zajezitvi sovražnikovih izbruhov postavi straža na tam ležeče predele države in dežele ter tudi proti Ra[d]I kersburgu glede na styrijske 45 meje, toli\ ko bolj bo zveličavno. 2. §. Zato sodijo zbori in stanovi za najbolj priporočljivo, da se ne stražijo vedno samo prehodi in plitvine, ampak tudi druge utrdbe, ki ležijo bliže Kanizsi, in sicer: Pölöske, Egerszeg, Kapomok, Zalavár, Kéménde, Nempti, 4b Szécsisziget, Szent-Grót, Szemenye, Dolnja LenI dava toliko časa, dokler bodo Kanizso z I 4 Štajerske. I 46 Lenti. 121
