Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

1621. március 2. Lett evilágra az én szerelmes leányom Erzsébet nevű, akit megkereszteltünk Kaposi János uram, Senyéi István uram képében, komák voltak Hosszútóti György uram és Csemesei Józsa uram, komaasszony Anins Zsófia. Forrás: Éber, 1551. 58., 129., 343., 425., 87, 66, 115. p. Irodalom: Tarnai Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp, 1984. 345 p. (Irodalomtudomány és kritika) 2. marec 1621 Postala na ta svet moja zaljubljena hčerka z imenom Erzsébet, ki smo jo krstili v podobi gospoda Jánosa Kaposija, Istvána Senyeija, botra sta bila gospod György Hosszútóti in gospod Józsa Csemesei, botra Zsófia Anins. Vir: Eber, 1551. 58., 129., 341., 425., 87, 66, 115. p. Literatura: Tarnai Andor. „A magyar nyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp, J 984. 345 p. (Irodalomtudomány és kritika) 37. 1600. december 28. \ 28. december 1600 A SZECHY-FALVAK PUSZTULÁSA KANIZSA TÖRÖK ELFOGLALÁSA UTÁN Széchy Tamás tiltakozása Vas vármegye közgyűlésén (regeszta) „Bűneink miatt magunkra haragítván Istent, nagyon is megérdemeltük, hogy az ellenség elfoglalja Kanizsát" - kezdődik Vas vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve 1600. november 25-én, nem sokkal Kanizsa elvesztése után. Mindez jól kifejezi az összegyűlt nemesség önmarcangoló kétségbeesését. A váratlan stratégiai vereség első következményei hamar jelentkeztek a Mura mellékén. Még 2 év múlva is érződött a pusztítás hatása, hiszen 1602 júniusában Salm Magdolnának - a környék úrnőjének, aki 1548 és 1607 között élt, és Széchy Margitnak, valamint Salm Miklósnak, Ferdinánd király hadvezérének és főkamarásának a lánya volt - a vármegyénél felmentésért kellett folyamodnia, hogy a Kanizsával szembeni végvárak építésére ne kelljen uradalmából embereket PROPAD SZECHYJEVIH VASI PO TURŠKEM ZAVZETJU KANIZSE Protest Tamása Széchyja na skupščini Železne županije (regesta) »S svojimi grehi smo razsrdili Gospoda in si zaslužili, da je sovražnik zasedel Kanizso« se začenja zapisnik skupščine Železne županije, z dne 25. novembra 1600, nedolgo po izgubi Kanizse. Vse to nazorno kaže na obup, ki je razjedal zbrano plemstvo. Kmalu so se ob reki Muri pokazale prve posledice nepričakovanega strateškega poraza. Se po dveh letih je bilo čutiti vpliv pustošenja, saj je morala Magdolna Salm (gospodarica območja, ki je živela v letih od 1548 do 1607. in je bila hčerka Margit Széchy in Miklósa Salma, vojaškega poveljnika in glavnega komomika kralja Ferdinanda) junija leta 1602 zaprositi županijo za oprostitev njenega gospostva od pošiljanja ljudi in vozov na gradnjo mejnih utrdb pred Kanizso, saj je morala vse svoje moči usmeriti na utrditev lastnih utrdb v Murski Soboti in Monoštru. 119