Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

zett forrásban különböző mértékek fordulnak elő. A terület, térfogat, súly és hosszúságmértékek az ország különböző részein eltérőek voltak, a Dunántúlon többnyire a budai mértékrendszert használták. Mi, alsólendvai Bánffy László és István ajtónálló-, és asztalnokmesterek, zalai főispánok a Királyi Felség tanácsosai, adjuk tudására mindeneknek ez mi levelünk által, hogy mikor az elmúlt időkben a mi alsólindvai polgárink egyetemben egynehányszor minékünk szóltanak volna, hogy a mi alsólindvai városunkban, mindenféle eladó és vevő marháknak szertelensége volna, kiről akarván az közönséges jóért és igazságért mindenről az idő szerént méltó és igaz rendelést, szertartást szerzeni, könyörgöttek minékünk, hogy mi is megértvén az ő méltó kívánságokat, rendeléseknek kegyelmesen engedelmesek lennénk, pecsétünkkel megerősítvén], megtartanánk és mindeneknek megtartani páran [csol]nánk kiváltképpen való büntetés alatt, mely rendelésnek [sora] eképpen következik. A gabona dolgáról. Hogy a gabona árát, az idő szerint meglássák, megintézzék a [... ] kenyeret, és ahhoz szabván, az gabonának árához képest s[üs]sék. A borárulásról. A bírák vagy az várostól arra választott emberek meglássák, megkóstolják az bort, meg is böcsüljék, mint kezdjék ki, az bornak járása szerint. Ehhez minden korcsmárosnak fából csinált pecsétes pintje, iccéje, harmadája, meszelye legyen. Ha valaki e szerzésnek kívüle cselekednék, első büntetés 4 forint, ha azzal meg nem szűnnék, másod büntetése az leszen, hogy esztendeig és két nap, bort ne árulhasson. različnimi merami. Površinske, prostorninske, utežne in dolžinske mere so se v različnih delih države razlikovale med seboj, na območju Prekdonavja so večinoma uporabljali budimski merski sistem. Mi, dolnjelendavski László in István Bánffy, mojstri in predstojniki vratarjev in stolnikov Žalske županje, svetniki kraljevega veličanstva, s tem našim pismom dajemo na znanje vsem, da so j nam naši dolnjelindavski ljudje vsi sku| paj v preteklosti večkrat povedali, da so v našem dolnjelindavskem mestu vse vrste pretiravanja pri kupovanju in prodajanju govedi, zato hočejo dobiti dobro \ in pravično zapoved in red, prosili so | nas, naj razumemo njihove dejanske Želje, da bi milostljivo izdali red, da bi to j s svojim pečatom potrdili, da bi se tega j držali in zapovedali vsem držati se tega, i drugače se bo kaznovalo, vrsta zapovedi j pa je takšna: O zadevi žita: da bi ceno žita videli | pravočasno, da bi si uredili f

...] kruh, j in da bi se po tem ravnali, da bi pekli \ kruh v razmerju s ceno žita. O prodaji vina: sodniki ali od mesta izvoljeni ljudje naj vino pogledajo, poskusijo, ocenijo, naj ga točijo, kakor se to pri vini dela. Za to naj ima vsak j krčmar iz lesa napravljen pečatni pint, polič, tretjinko, vrč. Če se kdo tega ne bi držal, bo prva kazen znašala 4 forinté, | če pa bi s tem nadaljeval, bo druga j kazen takšna, da eno leto in dva dneva i ne bo smel prodajati vina. 107