Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
volt Zala megyének, és jelentős szerepet játszott az ország irányítását végzők környezetében is. Mind a vagyon, mind a rang megkövetelte, hogy a bárók családjai szoros vérrokonsági vagy sógorsági kapcsolatokat tartsanak fenn egymással. A házasság egyúttal a vagyonszerzés biztos eszköze is volt. Az akkori demográfiai viszonyoknak megfelelően, az alacsony átlagéletkor és magas halálozási arányszám miatt majd minden főrangú nő és férfi több házasságot is kötött, így alkalmuk volt több arisztokrata családdal kapcsolatba kerülni. A Bánffyfiúk házasságairól is elmondhatjuk, hogy általuk még jobb kapcsolatokat szereztek. Miklósnak a 15. század végén Margit sagani hercegnő volt a felesége, akiről azt állították, hogy leszármazottja az Árpád-házi királyoknak. Fiuk, János Székely Margitot vette el, tőle született István 1522-ben. Az ő felesége Gúti Országh Magdolna volt, Mátyás király nádorának leszármazottja. Miklós fiuk Zrínyi Orsolyát, a szigetvári hős leányát vette feleségül. Bánffy Lászlónak az édesanyja a Gutkeled nemzetségbeli Rátkay Ilona volt, feleségül először Keglevich Annát, másodszor Somi Borbálát, harmadszor pedig Mindszenti Katalint vette el. Hasonlóan szerencsés és hasznos házasságokat kötöttek a Bánffy-lányok is. István unokájának, Katalinnak Batthyány Ferenc volt a férje. Házasság révén kerültek rokoni kapcsolatba a nádorral is: László lányát, Annát Majláth Gábor, Nádasdy Tamás unokaöccse vette feleségül. A Bánffy család tulajdonában volt egy 1551-ben, Wittenbergben kiadott kalendárium, amit nemzedékről nemzedékre vezetve családi naplónak használtak. A bejegyzések természetesen sajátkezűek - nem íródeák írta -, a mindenkori családtól származnak, és magántermészetű feljegyzéseket ugyanúgy tartalmaznak, mint országos eseményekre való utalásokat. osebnosti v Zahki županiji in sta odigrala pomembno vlogo tudi pri osebnostih, ki so vodile državo. Zaradi premoženja pa tudi zaradi naslova je bilo nujno, da družine baronov med seboj vzdržujejo tesne krvnosorodstvene vezi ali svaštvo. Poroke so bile tudi zanesljivo sredstvo za pridobitev premoženja. V skladu s takratnimi demografskimi razmerami, zaradi nizke povprečne življenjske dobe in visokega odstotka umrljivosti, so skoraj vse Ženske in moški iz vrst aristokracije, sklepali po več zakonov. Tako so se imeli priložnost povezovati z več aristokratskimi družinami. Tudi o porokah Bánffyjevih sinov lahko trdimo, da so si z njimi pridobili še boljše zvexfiMiklósévá žena, ob koncu 15. stoletja, je bila saganska princesa, o kateri so trdili, da je potomka kraljeve rodovine Arpadovičev. Njun sin János se je poročil z Margit Székely, iz tega zakona se je leta 1522 rodil István. Njegova žena je bila Magdolna Gúti Országh, potomka palatina kralja Matije Korvina. Njun sin Miklós je vzel za ženo Orsolyo Zrínyi, hčerko junaka v boju pri Szigetváru. Mati Lászla Bánffyja je bila Ilona Rátkay iz rodovine Gutkeled, László se je prvič oženil z Anno Keglevich, drugič z Borbah Somi, tretjič pa je vzel za ženo Katalin Mindszenti. Podobno srečen in koristen zakon so sklepala tudi Bánffyjeva dekleta. Mož Istvánove vnukinje Kataliné je bil Ferenc Batthyány. S poroko so prišle v sorodstveno razmerje tudi s palatinom: Lászlójevo hčerko Anno je vzel za ženo Gábor Majláth, nečak Tamása Nádasdyja. Družina je imela v lasti koledar, ki je bil izdan leta 1551 v Wittenbergu. Uporabljali so ga kot družinski koledar in ga vodili iz roda v rod. Vpisi so seveda lastnoročni ni jih pisal grajski pisar - in izvirajo iz vsakokratne družine, vsebujejo tako zapise zasebne narave kakor tudi opombe o državnih dogodkih. 104
