Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

illetve az ötödik ember kiválasztásakor

32 szembehelyezkedtek a császári rendelettel, az eleség szállításánál

33 pedig eltértek a császár által előírt szabályzattól. Emellett Jurisics azt is felhozta, hogy Kőszegen a bedőlt külső várkerítést nem akarták kijavítani, gúnyosan és makacsul ellene szegültek személy szerint neki és hivatalnokainak, menedéket nyújtottak azon gyanús, kószáló egyéneknek, akiket korábban az uradalomból kiutasítottak stb. A kormány és a kamara észrevételezte a panaszokat, valamint az ellenpanaszokat, és arra a felismerésre jutott, hogy a vita egyrészt a korábbi határozatok értelmezési problémáiból, másrészt az érintettek egymás iránit ellenszenvéből és indulataiból keletkezett, továbbá, hogy a fontosabb kérdésekben indokolatlanok a kölcsönös szemrehányások. A civakodás rendezéséhez a fridaui Pilgram von Sinzendorf és a rockhendorfi Christoph Zoppl kormány- és kamarai tanácsosokból álló bizottságot rendelték ki. Mindkét fél megígérte, hogy megtartja a biztosok ítéletét, akik az uradalomban megtartott szemlét követően a következő határozatot hozták: 1.) A robotot az 1545 és 1548-ban lefektetett szerződésekben rögzített mértékre kell csökkenteni, a négy falu valamennyi jobbágya, akik fogattal - azaz szekérrel és igásállat - rendelkeznek, pedig évi 8 nap robottal tartoznak, és akinek egynél több birtoka van, az minden birtok után külön-külön. A fogattal nem rendelkező jobbágyok kézi robotot tartoznak végezni. A normál 8 napi roboton kívül a jobbágyok oly módon kötelesek az uradalom részére a bortizedet szállítani, ahogy azt 1545-ben rögzítették. A jobbágyok emellett kötelesek a három uradalmi rétet lekaszálni és a szénát Kőszegre szállítani, és fizetség ellenében ugyancsak kötelesek az épület- és tűzifát is Kőszegre szállítani, ugyanakkor azonban valamennyi, az 1550. évi szerződésben meghatározott robot teljesítése alól felmentetik őket. Az földesúri földek megműveléséért valamennyi jobbágy évente 2-2 mérő búza és zab „földbér" megfizetésével tartozik. 2.) A hegyvámot és a csapmértéket illetően megállapították, hogy előbbi a nyolcad szőlőből továbbra is 4 pintet vagy 1 vödröt tesz ki, ezért a Jurisics által pótlólagosan a csapmértékért nyolcadonként kért 5 schillinges

34 követelést hatályon kívül helyezik. Az elkövetkező Szent György napjától, azaz április 24-étől kell a jobbágyoknak a bormérésük után a csapmértéket megfizetniük,

35 és ugyancsak addig meg kell megfizetniük Jurisicsnak azt, amivel az 5 schillinges pótdíjból adósai maradtak. 3.) Azon szántók után, amelyeken egykoron a kőszegi uradalomhoz tartozó erdők álltak, és amelyeket a jobbágyok vagy elődeik irtottak ki, vagy a jövőben szeretnének kiirtani, kötelesek az uradalomnak kőszegi mérték szerinti 1 hold után 1 mérő gabonát beszolgáltatni, ugyanakkor a Jurisics által kért 52 kévényi kazal követelését eltörlik. 4.) Ludad és Pöse bíráit fáradozásuk díjazásaként - ahogy korábban, úgy - továbbra is illesse meg bizonyos rétek és szántók használata, emellett Jurisics szintén szolAzaz az általános népfelkelés során Élelmiszer és bor fuvarozása a katonaság ellátására Az itt pénzegységként említett, és az Ausztriában és Nyugat-Magyarországon is közismert 1 rajnai forintot (Gulden) 8 schillingre, 240 pfennigre vagy 60 krajcárra osztották fel. Azaz a szokás formában a kimért bor utáni fogyasztási adóként. 89