Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

lene szólhat az a megfigyelés is, hogy a már többször felhasznált német birodalmi városokkal kapcsolatos analógiák esetében joggal utaltak arra, miszerint, ha az oklevelek felsorolják a birodalmi városokat azok közt, akik tanácsot és beleegyezést adtak, az még semmit sem mond tényleges szerepükről. Arra sincs támpont, hogy a birodalmi városok maguktól törekedtek volna aktív politikai belegyezési jogra.

55 Viszont van olyan adat is, ami éppen az „auxilium et consilium" esetében Gerics professzor elméletét látszik alátámasztani. Mátyás az 1475. évi országgyűlésre 1464 után először - meghívta a városokat is. A meghívólevél fennmaradt Bártfán és Nagybányán, és ezek szó szerint egyeznek. A király azt kérte tőlük, hogy két követet küldjenek, és remélte, hogy „... a főpapok, bárók és nemesek, valamint másoknak a tanácsával, akik az országgyűlésen jelen lesznek .. ."

56 gondoskodni lehet arról, amiért azt összehívta. A végén utal arra, hogy sok helyen nem vették figyelembe a városok jogait. A polgárok panaszaira a tárnokmester által fog igazságot szolgáltatni. Érdekes, de témánk szempontjából érdektelen, hogy Nagybánya nem tartozott a tárnoki városok közé.

57 Fennmaradt egy harmadik meghívó is, az erdélyi Beszterce városhoz és tartozékaihoz küldött, amely ugyan lényegében megegyezik a másik kettővel, azonban két helyen eltér azoktól. A fent szó szerint idézett rész így szól: „... a ti, és a főpapok, bárók és nemesek, valamint minden másnak tanácsával és segítségével, akik az országgyűlésen jelen lesznek."

58 Az eltérés természetesen származhat a kancelláriai jegyzői hibájából. Amennyiben azonban nem ez történt, akkor nem lehet véletlen, hogy a címzettet, azaz Besztercét, a főpapok, bárók és nemesek mellett sorolja fel - éspedig nem csak tanácsadóként, hanem segítségnyújtóként is, - szemben legalább két másik várossal. Több meghívó nem maradt fenn. A másik eltérés, a városok jogai figyelembe nem vételére és a tárnokszék megtartására vonatkozó mondatok elhagyása, valószínűleg ugyanazért történt, mint az idézett szöveg más szövegezése. Ezekre a legvalószínűbb megoldás, az lehet, hogy Beszterce és körzete, azaz tartozékai, mint a Szászföld része az erdélyi három nemzethez tartozott, így vitán felül Erdély rendjének számított,

59 így pedig országrendiségük is nehezen vonható kétségbe. Besztercének, és Beszterce földjének ezek szerint a kancelláriában más, magasabb jogállást tulajdonítottak, mint az anyaországi városoknak. Emlékezhetünk, hogy 1464 után most hívta meg a király először városait, amivel meg is akarta őket nyugtatni, mert előtte sérelmek érték őket.

60 Elképzelhető egy olyan magyarázat is, hogy az uralkodó koronázása után már nem tartotta szükségesnek városait országrend55 Isenmann, 1987. 118-119. p. 56 DRH, 1458-1490. Bonis, Georgius et al. Bp., 1989. 220. p. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici. 2. Fontes; 19.) 3

' Közismert, hogy a tárnoki városok Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa és Eperjes voltak. 58 UGDS Bd. 7. Hrsg. Gustav Gündisch et al. Bukarest, 1991. 35-36. p. Lásd a 31. számú jegyzetben írtakat. 60 Lásd: Kubinyi, 1979. 16., 22. p. 65